Dúl a harc Középföldéért
Valentin napon jelentek meg az Amazon Gyűrűk ura sorozatának első képkockái. A pletykákon alapuló ellenérzést nemhogy elcsitította volna, sokkal inkább megsokszorozta a trailer, valóságos gyűlölethullámot váltva ki a rajongókból.
Vannak határok
Először is szeretném leszögezni, hogy semmi baj nincsen egy diverz szereplőgárdával. Hiszen – talán mi, magyarok lehetünk bátran őszinték ebben az ügyben – Hollywood évszázados története során nem igazán bánt egyenlő feltételekkel az etnikumokkal. Így jó érzés látni, ahogy egyre több és több lehetőséget kapnak a kisebbséghez tartozó színészek a vásznon. Az az igazság, hogy nem lehet észérvet találni, ami miatt ezt jogosan ellenezni lehetne – minden ilyesfajta „jóvátétel” üdvözlendő a logika és az észszerűség határain belül. A Gyűrűk ura viszont nem az a sorozat, ahol ilyesmit lehet csinálni! Tolkien, ha Középföldéről beszélt, akkor azt mindig is egy „történelem előtti, Észak-Európához” hasonlította, amit azért teremtett, hogy valamelyest pótolja „Anglia hiányzó mitológiáját”. Éppen ezért karaktereinek viselkedését és kinézetét is legendás angol alakokról mintázta, ami egy diplomatikus kifejezés arra, hogy a trilógiájában szereplő összes karakter fehér.
Nincs mit tenni
Tolkien így álmodta és így írta meg a Gyűrűk urát, és az utóbbi hetven évben mindenki így fogadta el és (éppen ezért, vagy ennek ellenére?) szeretett bele a regénybe. Talán érthető, hogy a rajongók kissé meghökkentek, amikor a trailerben különböző rasszú emberek tűntek fel tündék és törpök szerepében, vagy, a legújabb információk alapján, számos harcos hercegnőnek a történetet követhetjük majd nyomon az új sorozatban. Az internet pedig olyan, amilyen: az eredeti trilógia rajongói pár óra alatt kifejtették (nem éppen finoman), miért is gondolják, hogy az Amazon éppen meggyalázni készül szeretett világukat. Ám, pont ilyen reakcióra számítva óramű pontossággal megjelentek a „profi újságírtók” (aktivisták?) jó előre bekészített cikkei, amelyekben majdhogynem azzal vádolták a rajongókat, hogy a második világháború német eszméit igyekeznek ismét a világra kényszeríteni. Persze feltehetjük a kérdést, hogy miért baj, ha a tündék feketék lesznek, a fiatal Elrondot pedig egy latino játssza? Vagy ha Galadriel most egy háborús hős lesz – még akkor is, ha ez teljesen szembe megy mindennel, amit a regény során megtudtunk a karakterről? Kit érdekel, ha a hobbitokat visszakereszteljük babóra, és újabban nem is alacsonyabbak az embereknél? Vagy ha Szauront egy nő játssza majd? Ha az egy Gyűrű inkább egy Nyaklánc lesz? Vagy ha a rohírok lecserélik a lovaikat, és Simpsonon vonulnak inkább harcba?
Ne legyenek illúzióink!
Mindezek, amiket az előbb felsoroltam, lett légyen szó kicsi, polkorrekt változtatásról, vagy egetrengető őrültségről, mind ugyanabba a kategóriába esnek. Megváltoztatnak egy létező, logikusan működő világot, szétzilálva ezzel koherenciáját. És igazából ezzel van a rajongóknak baja: az Amazon 2022 világnézetéhez szab egy hetven éve változatlan világot, ahelyett, hogy a maga múló gondolatait próbálta volna összeegyeztetni a már létező alapanyaggal. Valamilyen szinten érthető, hogy az amerikai cégek kétségbeesetten próbálnak olyan kontentet létrehozni, ami a mai, agresszíven sértődékeny korunknak is megfelelhet. A probléma csupán az, hogy – már sokadjára – rossz helyre nyúltak. A Gyűrűk ura soha sem a mi modern kultúránkról szólt. Ha olvassuk, egy olyan korba kerülünk, ami sok ezer évvel megelőzte a mi írott történelmünket. Ráadásul egy olyan ember mesél nekünk, aki egy, a mai korunktól teljesen eltérő világban alkotott. Más fajta események befolyásolták a világnézetét, amik aztán hatással voltak a történetre is, amit írt. Vajon Tolkien így írta volna meg a trilógiát, ha a 90-es években születik, és a MacBookján, a Starbucksban üldögélve dolgozhatott volna? Valószínűleg nem. De semmilyen fantáziálás sem változtathat azon, hogy Tolkien már létrehozott munkáját (nevezhetjük életműnek) az író halála után valaki, csak azért, mert így kényelmes és trendi, megpróbálja megsemmisíteni.
Egy jó példa
Peter Jackson a kellő tisztelettel nyúlt a forrásanyaghoz. Saját személyes világnézetét szinte teljesen háttérbe szorítva, pontosan úgy igyekezett életre kelteni Középföldét, ahogyan Tolkien. Ezért volt az, hogy az ő trilógiájában a tündék mind ruganyosan vékonynak, magasnak és sápadt-fehérnek voltak ábrázolva. A hobbitok egy alacsony, homogén etnikumhoz tartoztak, és hogy az egyetlen nő, aki tényleg részt vett a harcokban: Éowyn volt – mert Tolkien így írta meg. Lehet, hogy nem tetszik, valószínű, hogy mindnyájan kicsit máshogy csinálnánk, de ilyen az élet. Nincs választási lehetőségünk, mert nem mi írtuk a könyvet!
Ellenérv
A rajongók felháborodott kommentjeire válaszul pedig – mint már írtam – megjelentek a „profi” újságírók, akik egy könnyű csekk reményében ledarálták az előre bekészített frázisokat: mindenki náci, aki nem akar fekete karaktereket látni a képernyőn, ahogy minden valósíznűség szerint hímsoviniszta disznó is, ha nem tudja elviselni az erős, független női karakterekről szóló történeteket. Mindamellett, hogy ez sima figyelemelterelés, hogy ne kelljen a jogos kritikákkal foglalkozni, azt is hozzá kell tennem, hogy ezeket az „érveket” már annyit használták az utóbbi évek során, hogy gyakorlatilag nincs semmi jelentőségük. Valakit 2022-ben rasszistának vagy szexistának hívni, körülbelül olyan átlagos, mint az időjárásról beszélni. Manapság ezek a dolgok olyanok, amik csak úgy „megtörténnek” egy normális beszélgetés során. Arról nem is beszélve, hogy ebben az esetben – visszatérve a Gyűrűk ura sorozathoz – teljesen indokolatlan ez az állítás. Az, hogy valaki felemeli a hangját az ellen, hogy egy gigacég, népszerűséget hajhászva, el akar pusztítani egy tízmilliók által szeretett világot, az nem rasszizmus! Inkább érthető aggodalom, visszatekintve az utóbbi évek nyugati eseményeire. Senki sem mondta azt, hogy ne hozzanak létre olyan sorozatokat, amikben diverz szereposztás van. Sőt! Ahogy azt a cikk elején írtam, az, hogy kisebbségek több lehetőséget kapnak, az abszolút jó dolog. De ez nem jelenti azt, hogy mindig, mindenhol lehet teljesíteni az éppen aktuális kvótákat! A szereplőválogatásnak mindig a történethez és az életre keltendő világhoz kell igazodnia. És ez néha azt jelenti, hogy olyan megkötésekkel kell dolgozni, amiket nem feltétlenül szeretünk. Lehet, hogy szembe kell mennünk a polkorrektséggel, de a történetet egyébként se lenne szabad ilyen múló szeszélynek alárendelni…
Fél órájuk nem volt
Ami igazán frusztráló az az, hogy egy baráti beszélgetés közben rájöttünk, hogy a regényt tiszteletben tartva is be lehetett volna mutatni fekete karaktereket Középföldén! Mordortól délre egész nemzetek élnek, akiket Tolkien csak sötét bőrűként írt le, és azon túl, hogy Szauronnal szövetségben Minas Tirith ellen vonultak, nem igazán tudunk meg róluk semmit. Nem lett volna érdekes feltárni ennek a szövetségnek az eredetét? Nem lehetett volna a haradiakat is komplex, emberi karakterként ábrázolni, esetleg kideríteni, hogy mi okuk volt szembe szegülni Gondorral? Ilyen módon sok színesbőrű színész természetes módon jelenhetett volna meg a sorozatban, tovább tágítva és nem rombolva Középfölde világát… De miért is áldozna egy sörözésnyi időt egy milliárd dolláros produkció arra, hogy ilyen ötlettel előálljon, amikor rendszertelenül is bele lehet erőszakolni a megfelelően változatos bőrszínű embereket a forgatókönyvbe? Ráadásul utána még hátba is lehet veregetni egymást, hogy ma is jobbá tettük a világot! És pont ez a flegma, lenéző hozzáállás az, ami ingerli a rajongókat. Ha szeretne valaki egy sorozatot, amiben fekete nők fehér férfiakat vernek, akkor hajrá! Írjon egy saját forgatókönyvet! Viszont ne tegyen tönkre már megalkotott világokat, mert a sértettség éppen ezt diktálja! Az embereknek nincs szükségük egy olyan Gyűrűk urára, ami a 21. század problémáira reflektál. Nem „hiányzik” belőle semmilyen „politika”. A rajongók a Tolkien által megálmodott világot szeretik – és ezt szeretnék megelevenedve látni a filmvásznon. És ha egy produkció nem képes ezt megadni, akkor semmi szükség rá!
Egypercesek
Írói naplók a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Hamarosan mozivászonra kerül a Szabó Magda meseregényéből készülő, Tündér Lala című egész estés animációs mesefilm
Megrongálták Csukás István síremléket