Székely tündérország
A Kello Diákkönyvtárat bemutató sorozatunkban ezúttal a magyar mese legnagyobb gyűjtőszenvedéllyel megáldott atyja, Benedek Elek áll a középpontban, mégpedig Székely tündérország és más mesék című válogatása okán. A szerzőről – akinek munkássága révén számos nemzedék nőtt fel az általa publikált meséken – kevesen tudják, hogy bár valóban a mese volt a fő profilja, de emellett újságírással és mint országgyűlési képviselő, politikával is foglalkozott.
A kiadói ajánló így kínálja a kötetet: „A nagymesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal. Így van ez a mostani kötetben is, amelynek az első fele a Székely-Tündérország című meseválogatást tartalmazza. Több mint húsz magyar népmeséről és mondáról van szó Benedek Elek gyűjtésében, melynek alapja egy 1927-es kiadás. A Tündér kopac című történet például arról szól, miként hajszolta vesztébe a királykisasszonyt féktelen kíváncsisága.”
Aki megpróbál utánajárni, hogy végül is hány mesét, mesekönyvet adott közre Benedek Elek, az kösse föl a gatyáját, mert a jeles alkotó igencsak nekidurálta magát ebbéli tevékenységében. A netlexikon egy meglehetősen hosszú listával szolgál a kíváncsiak számára, halála előtt mintegy 150 különféle formátumú kiadványt jelent meg a nevével, köztük persze nemcsak mesék, de regények és novellák és egyéb műfajú írásművek. Munkásságára a halála után is nagy volt a kereslet, és tovább közel húsz kötetváltozat jelent meg, hogy az újrakiadásokról már ne is beszéljünk.
A most ajánlott kötetben tehát mesék olvashatók, melyeket a szerző a 19. század végén és a 20. első évtizedeiben megjelentetett kiadványaiból válogattak. A kötetben többek között megtalálható a Mirkó királyfi, Az erőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony, a Csicser, a Bálványos vára, Az arany nyílvessző, az Ördögárka, a Szent Anna tava, A két bors-ökröcske, a Szép Cerceruska, a Furulyás Palkó és Az aranytulipán című történetek.
Jómagam azon generációhoz tartozom, akik még ezeken a szép magyar meséken nőtt fel, majd mesélte, meséli gyerekének és unokáinak ezeket a csudaságokat, meggyőződve arról, hogy a gondolkodás, a fantázia, a hagyományok ismerete, a hitélet fontosságának megbecsülése és nem mellesleg az olvasás szeretete is ezeken a meséken is alapul.
A könyvet Morvay Zsófia más kötetekből talán már ismerős jellegzetes rajzai teszik teljessé.
Egypercesek
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból