Cirrus a tűzfalon
Igazi huszonegyedik századi mesét prezentál a gyerekeknek Ecsédi Orsolya, hisz története főszereplői pár évtizeddel ezelőtt még a képzelet szintjén sem léteztek: a könyv lapjain ugyanis megszemélyesített számítógépes vírusok lépnek elénk.
Kép forrása
Viráguralmi Vadművelet
Nagyon aranyos kis mese. Főhőse az összes csatolmányára kiterjedően megvizsgált vírus közül: Cirrus, (a lábjegyzetes vírusemlékezet óta az első, akinek nem V-vel kezdődik a neve) valójában tényleg csupa ártalom, legalábbis a Viráguralmi Vadműveletre nézve, aminek végrehajtása minden virulensen szaporodó vírustársának elsődleges célja. Cirrus azonban egy különc vírus, így azokhoz szól a meséje, akiket a saját közösségük nehezen fogad be, akik nem illenek a keretekbe – s így hamar válnak céltáblává egy iskolai közösségben.
Tételmese ez is, a mindenki által megvetett „feketebárány” lesz végül a mindenkit megmentő hős.
Kép forrása
Az óperenciás tűzfalon túl
Cirrus ugyan „digitális kártevő”, azonban más, mint megannyi kis vírustársa: ő valamiféle anomália okán egyszerűen képtelen rosszat tenni, nem megy neki sem az adatlopás és -megsemmisítés, sem a káoszokozás, nem úgy, mint a versfaragás.
A nyomasztó problémára a vírusképző iskolában derül fény, ahova Cirrus pár hetesen kerül be, és ahol rögtön a gúny céltáblája lesz. Amikor azonban elfajul a vírusirtókkal folytatott háború, akkor pont Cirrus lesz az, akire különleges küldetés vár…
Tipikusan „legkisebb-fiú történet”, egy nagyon sokszor elmesélt mese vadonatúj köntösben, melyben hősünk némi felkészítő után elindul szerencsét próbálni az óperenciás tűzfalon túlra – és sikerrel jár.
Mert többet bont formát ésszel, mint erővel, mert segedelmet kap a jó tett helyébe jót várj memória-kiterjesztése mentén.
Kép forrása
Mélység és következetlenség
Ajánlatos azért is, mert mai és egyfajta gyermeki geek nyelvezettel operál. S pont ezt a nyelvezetet jól ki is használja: a szójátékaival, a tréfáival, a beillesztett limerickekkel, Cirrus sorsformáló mondatával, amit memóriakártyán vet ki neki Viri néni, a bába mind közelebb hozza a regény történéseihez az olvasót. A Viráguralmi Vadművelet világa tele van ezekkel a kütyü-környezetre mutató nyelvi poénokkal, amit vélhetően nagyon szeret a célcsoport.
Pont ilyen könyvekre, pont erre a kiszabott mélységre és következetlenségre van szüksége a célcsoportnak, ahol az olvasás most épp nem divatos, nem trendi, s a szülők által felolvasott esti mese fantázianyitó varázslata csak néhány gyermek számára adatik meg. Pont így és pont ennyi kell, egyfajta emlékeztető gyerekelmék számára: a mese, ami illékony módon, mint egy kis felhő, besurran a kulcslukon. Be a látványos mozgóképek csukott ajtóra ragasztott áradata alatt, hogy végre a képzelet csinálhasson belső látványt és élményt számukra.
A szokatlan kalandregény informatikában jártas, tizenkét évnél idősebb gyerekek figyelmére számíthat.
Kép forrása
Viráguralmi Vadművelet
Nagyon aranyos kis mese. Főhőse az összes csatolmányára kiterjedően megvizsgált vírus közül: Cirrus, (a lábjegyzetes vírusemlékezet óta az első, akinek nem V-vel kezdődik a neve) valójában tényleg csupa ártalom, legalábbis a Viráguralmi Vadműveletre nézve, aminek végrehajtása minden virulensen szaporodó vírustársának elsődleges célja. Cirrus azonban egy különc vírus, így azokhoz szól a meséje, akiket a saját közösségük nehezen fogad be, akik nem illenek a keretekbe – s így hamar válnak céltáblává egy iskolai közösségben.
Tételmese ez is, a mindenki által megvetett „feketebárány” lesz végül a mindenkit megmentő hős.
Kép forrása
Az óperenciás tűzfalon túl
Cirrus ugyan „digitális kártevő”, azonban más, mint megannyi kis vírustársa: ő valamiféle anomália okán egyszerűen képtelen rosszat tenni, nem megy neki sem az adatlopás és -megsemmisítés, sem a káoszokozás, nem úgy, mint a versfaragás.
A nyomasztó problémára a vírusképző iskolában derül fény, ahova Cirrus pár hetesen kerül be, és ahol rögtön a gúny céltáblája lesz. Amikor azonban elfajul a vírusirtókkal folytatott háború, akkor pont Cirrus lesz az, akire különleges küldetés vár…
Tipikusan „legkisebb-fiú történet”, egy nagyon sokszor elmesélt mese vadonatúj köntösben, melyben hősünk némi felkészítő után elindul szerencsét próbálni az óperenciás tűzfalon túlra – és sikerrel jár.
Mert többet bont formát ésszel, mint erővel, mert segedelmet kap a jó tett helyébe jót várj memória-kiterjesztése mentén.
Kép forrása
Mélység és következetlenség
Ajánlatos azért is, mert mai és egyfajta gyermeki geek nyelvezettel operál. S pont ezt a nyelvezetet jól ki is használja: a szójátékaival, a tréfáival, a beillesztett limerickekkel, Cirrus sorsformáló mondatával, amit memóriakártyán vet ki neki Viri néni, a bába mind közelebb hozza a regény történéseihez az olvasót. A Viráguralmi Vadművelet világa tele van ezekkel a kütyü-környezetre mutató nyelvi poénokkal, amit vélhetően nagyon szeret a célcsoport.
Pont ilyen könyvekre, pont erre a kiszabott mélységre és következetlenségre van szüksége a célcsoportnak, ahol az olvasás most épp nem divatos, nem trendi, s a szülők által felolvasott esti mese fantázianyitó varázslata csak néhány gyermek számára adatik meg. Pont így és pont ennyi kell, egyfajta emlékeztető gyerekelmék számára: a mese, ami illékony módon, mint egy kis felhő, besurran a kulcslukon. Be a látványos mozgóképek csukott ajtóra ragasztott áradata alatt, hogy végre a képzelet csinálhasson belső látványt és élményt számukra.
A szokatlan kalandregény informatikában jártas, tizenkét évnél idősebb gyerekek figyelmére számíthat.
Egypercesek
Az én háborúm
Megjelent Ukrajna korábbi katonai főparancsnokának visszatekintése
Rejtélyes kőtábla
Ismeretlen nyelvet találtak egy titokzatos kőtáblán
Elismert szerkesztő
Szondi György kapta a 2024. évi Utassy József-díjat