Orosz István hírneves Kossuth-díjas grafikus, aki a Nemzet Művésze címmel rendelkezik, de nem mellékesen animációsfilm-rendező, író, egyetemi tanár, professor emeritus is. Az Örömajkon örömének a szerző által egy Képes történelmi fejtágító (1945–1990) alcímmel megsegített kiadvány, mely utal a lényegre, az alapon grafikus alkotó egy különleges, vizuális élményt adó tablót kínál a közönségnek ezzel a könyvével. 

A kötet borítója /kép forrása/

A Méry Ratio így kezdi a kötet ajánlását: „Két jól ismert magyar történelmi dátum közti időszak, a többnyire felszabadulásnak nevezett 1945-től az általában rendszerváltásként aposztrofált 1990-ig eltelt majdnem fél évszázad címszavakban és rajzokban történő bemutatására vállalkozik a könyv.” A folytatásban részletezi az időszakot, ami a nép ajkán csak az „átkos”-nak nevezett korszakot jelenti.  „Egy kicsit pontosabban úgy is mondhatnánk, a szocializmus évtizedeit vagy a Rákosi- és a Kádár-korszakot akarja megidézni elsősorban azok számára, akik nem éltek még akkor, vagy akik éltek, de azóta már képesek iróniával szemlélni ennek a komor és meglehetősen egysíkú időszaknak az abszurditásait, paradoxonjait, ellentmondásos képtelen világát, sőt talán nevetni is tudnak már rajta.”

A „reál-szocializmust” (idézett kifejezés TGM-től) megélt nemzedékeknek a kellemes múltidézés mellett persze csak az emlékek feléledésekor szájuk sarkában összegyűlt keserédes íz lehet a kísérője Orosz István könyve lapozgatásának. A rendszerváltás előtt nem sokkal, vagy azután született generációk ugyanakkor egy rendkívül szórakoztató összeállításként, amolyan közelmúltbeli, kortárs történelmi könyvként értelmezhetik az Örömajkon öröméneket. Erről így ír a kiadó: „A könyv címe, ahogy a belső szövegek is, a korra jellemző hurráoptimizmust idézik meg, de a tréfás-kritikus hangütés ellenére pontos definícióját adják az ismert politikai, gazdasági és kulturális fogalmaknak, az ávónak és csengőfrásznak, a pártállamnak és a padlássöprésnek, a békeharcnak és a személyi kultusznak, a téeszcsének és a kirakatpernek, a gulyáskommunizmusnak és az elvtársi szájcsóknak, a vasfüggönynek és a három Té-nek… A magyarországi események mellett a folyton „fokozódó” nemzetközi helyzetre is „kitekint” a szöveg, illetve a világban párhuzamosan zajló eseményeket is megjelenítik a képek.”

A kontúrok, a karikatúra-szerű stílus miatt rendkívül erős vizuális élményt adó rajzok élményszámba mennek Orosz István könyvében, mely a közel harminc kötetinek sorát gazdagította, nem beszélve több tucat tanulmányáról. Alkotásait 1997-től mutatja be kiállításokon, első animációs filmjét 1977-ben készítette, majd ezt követte 14 különböző témájú újabb animációs kisfilm, a legutóbbit 2022-ben mutatta be, melyet IDEkattintva nézhetnek meg olvasóink.