Kello Diákkkönyvtár kollekcióját bemutató sorozatunkban ezúttal a magyar klasszikus Karinthy Frigyes két standardját mutatjuk be. Az egy kötetbe illesztett Tanár úr kérem és az Így írtok ti is túlzás nélkül címkézhető műfajteremtő alkotásnak. E két könyv azon originális művek sorába illeszthető, mely után már nem lehetett soha olyan az irodalom, mint előtte volt, hogy más műfajokról már ne is beszéljünk.

kép forrása

Bédekker a középiskolai évekhez

Tovább víve a bevezetőben leírt gondolatot, megállapítom, hogy Karinthy Frigyes hatása majd minden kortársánál nagyobb volt a későbbi korokra, hiszen művei nemcsak a színházi életre, de a film világára és a közbeszéd alakulására is rányomták kellemesen humoros tartalommal bíró bélyegüket. Ennek megfelelően a Tanár úr kérem, amolyan bédekker a középiskolai évekhez, amikor a gyerek már felnőtt akar lenni, de amint az lesz, inkább a gyermekség védelmet nyújtó keretei közé szeretne visszamenekülni mely csalinkázó tili-toliból rengeteg humoros helyzet adódik. A tanórák nemegyszer elviselhetetlennek tűnő kínjai, a feleltetés kivégzésszerű rituáléja, és persze a tornaórák horrorisztikus szenvedéstörténete vonul fel előttünk, hogy a diáktársak közötti legcifrább kapcsolatokról már ne is beszéljünk. 

kép forrása

Lógok a szeren

Nem tudom nem felidézni – ahogy ezt már tettem eddig több Kello Diákkkönyvtár-kötet esetében –, hogy Karinthy e művét a színpadi adaptációk mellett többször is feldolgozták a magyar filmes alkotók, mely közül talán a legjobb, legismertebb Kern András által alakított változat. A neves magyar színész a mű több fejezetét is feldolgozta, így A rossz tanuló felel, A jó tanuló felel vagy a Lógok a szeren című részeket, melyek tökéletesen adják vissza az eredeti mű lényegét, a diákélet vélt, valós kínszenvedésekkel teli csúcspillanatait, persze a lehető leghumorosabb tálalásban. 

Cikkem címében pedig annak a momentumnak szeretnék emléket állítani, amikor az érettségi banketten a tanár egy kedves mosoly kíséretében javasolja, hogy onnantól fogva tegeződhet vele a diák, ami egyből lehámlasztja az eltelt négy (netán több) éves keserv minden árnyoldalszerű függönyfedését és két egymással jóbaráti viszonyban lévő embert állít egymás mellé.

kép forrása

A paródia új korszaka

Karinthy Frigyes talán legtöbbet idézett, és idézetekben legtöbb változatban transzformált írásműve az Így írtok ti. Az alap ez: Karinthy kedvenc kortárs írói, költői, publicistái írásstílusában fogantat jellegzetes lírai és prózai gondolatokat, eseményleírásokat, de olyan maróan gúnyos, karikírozó módon, hogy egyrészt az ember azonnal ráismer a kifigurázott szerzőre, másrészt nagyokat nevet annak gügyeségén. Talán ekkor születik meg a paródia egy új korszaka, mely alapján mondták később és mondják ma is, hogy csak azt parodizálja az ember, akit valójában tisztel és szeret, bár szerintem az ezredforduló után már inkább a „gyilkos” változatoka is átfordult. Az irodalmi karikatúráknak elnevezett új műfajban Karinthy még olyanokat tűzött tollhegyre, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Mikszáth Kálmán és a paródiaírás előtt ismeretlen, de után annál ismertebb Kemény Simon. A huncut karikírozó a külföldi alkotókat sem kímélte, így mások mellett ráhúzta gúnyos írása vizes lepedőjét Oscar Wilde-ra, Henrik Ibsenre, Emil Zola-ra és Eugen Rostandra is.