„Huang Zhiseng épp a birtokán tartózkodott, amikor a távirat megérkezett Xiezhouba. Azonnal tollat ragadott, és egy véleménycikket írt arról, hogy Kínának mindenképpen kötelessége kiállni a fehér fajúak diszkriminációjának áldozatául esett rokon magyar nép mellett, s ha szükséges, akár erővel is megvédeni őket, mert ellenkező esetben az incidens nem csupán a magyarok érzéseit sérti, hanem akár a sárga fajú nemzetek összefogásának széteséséhez is vezethet”, áll az 1908-ban megjelent, de a történet szerint 1999-ben játszódó, nemrég előkerült és kutatni kezdett, egyelőre ismeretlen szerzőjű (álnéven írt) Új korszak című és A világ, amit Kína diktál alcímű tudományos-fantasztikus regény első fejezeteinek egyikében, amelyik Magyarországot (ismét?) egy világháború gyújtópontjába helyezi, mivel egy (elsőre elég jelentéktelennek tűnő) naptárigazítás miatta a hun gyökerekkel bíró Magyarország súlyos konfliktus kerül a nyugati világgal, és a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. 

Kép forrása

Ősrasszizmus Kínából

Ez az izgalmas alaphelyzet, némi a korban (mármint a megírás korában) nem szokatlan, a kínai nacionalizmust, önazonosságot és öntudatot erősítő fajelmélettel felütve (amelyért mind a kiadó, mind a fordító szabadkozik: „Elképzelhető, hogy az olvasók egy részében megütközést kelt, nemtetszést vagy ellenérzést vált ki a regény ideológiai hátteréül szolgáló fajelmélet, hiszen a történet alapvetően a sárga és a fehér »faj« [zhong] között kirobbant fegyveres konfliktus leírása. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a regény keletkezésének idején Kínában is létezett fajelmélet, amely nagyban hozzájárult a kínai nemzettudat kialakításához és megerősítéséhez […] Sem a fordítónak, sem a kiadónak nem állt szándékában mindezzel bármiféle modern propagandát kifejteni”); az ezt követő fejezetek aztán lelkesen és ünnepélyesen ecsetelik a háború eseményeit, csatáit, kalandjait, mindenféle különleges fegyvert és módszert bemutatva (ezek egy része valós felfedezéseken alapul, másik része korábbi harcászati technikák újragondolása, harmadik része pedig teljesen fiktív – és ez a három jellemző szépen keveredik egymással) – aki az elképzelt, de valós helyszíneken játszódó hadtörténeti mozgásokat kedveli, nagy élvezettel fogja olvasni. 

Kép forrása

Képzelet és valóság

Van benne reménykedő prófécia („A XIX. századi utáni háborúkat már nem fizikai erővel kell megvívni, hanem intelligenciával”), vannak benne megmosolyogtató technikai „csodatételek” („Akadt is jelentkező szép számmal. Mindegyikük beszállt egy-egy gépbe. Hanem az egyik katona az irányítópultot szemlélve egyszer csak így szólt: – Milyen kár, hogy ennek az izének nincs lámpája, még a végén eltévedünk ebben a vaksötét éjszakában. A katona még be sem tudta fejezni a méltatlankodását, amikor Schott csak megnyomta a sárgaréz karfát a megfelelő helyen, és azonnal felgyulladt egy erős fényű, elektromos reflektor. A hajókon állók ismét tapsviharban törtek ki”), és a lelkesedés mellett és azzal együtt minden szereplő figyelmes, udvarias, szertartásos, egyenes és korrekt, már-már nemes. Természetesen női hölgyek is részt vesznek a harcokban. 

Kép forrása

Digitális illusztrációk

A kötetet egy nagyon komoly, tanulmányértékű utószó zárja, melyet Tokaji Zsolt sinológus, műfordító, a kötet fordítója jegyez. (Ráadásul a kötet illusztrációit és borítóképét is ő készítette a Microsoft Bing DALL-E 3 AI segítségével, így – számomra legalábbis – ez az első könyv, amelyet végig a mesterséges intelligencia felhasználásával illusztráltak.) Az alaphelyzet rendkívül érdekes, a fordítás és a tanulmány kiváló, a történet is izgalmas azok számára, akik szeretik a háborús leírásokat, így elmondhatjuk, hogy nagyon érdekes színfolttal gazdagodtak a magyar–kínai kapcsolatok, már a múltban is, ami tudományos-fantasztikus módon a jövő (volt). 

Biheguan Zhuren: Új korszak. A világ, amit Kína diktál. Fordította: Tokaji Zsolt. Multiverzum Kiadó, Budapest, 2024.