Magyar kódexeket bemutató sorozatunkban ezúttal visszatérünk a Nyulak-szigetén egykor volt domonkos-rendi kolostor falai közé, hogy képzeletben belelapozzunk a Cornides-kódexbe. A Bod-kódexhez hasonlóan ez esetben is levelek gyűjteményéről van szó, ráadásul ezúttal egy apáca volt az, akit a kódextörténetírás név szerint jegyezett fel, mint másolót.

Kép forrása

Ráskay Lea domonkosrendi apáca

A Cornides-kódex keletkezését az 1514 és 1519 esztendők közötti időszakra helyezik a tudósok. Az ELTE Budapesten található Egyetemi Könyvtárában őrzött könyvben 215 levél szól különféle legendákról, de az egyik leginkább figyelemre méltó adat a kódexszel kapcsolatban, hogy az utókor ismerheti a kódexmásoló nevét, aki nem más, mint Ráskay Lea domonkosrendi apáca. A kötet névadója az a Cornides Dániel, aki azon túl, hogy történész, egyetemi tanár, könyvtáros volt, nagy könyvgyűjtő hírében állt. Személye és a kódex közötti kapcsolatról ezt olvassuk: „A Cornides-kódexet Toldy Ferenc nevezte el Cornides Dániel történészről, aki 1784-től haláláig a Könyvtár másodőre és az egyetem címer- és oklevéltan-professzora volt.” További adalék a több oldalhoz képest, hogy a Cornides Dánielről szóló netlexikon cikkben arról írnak, hogy ebben a nevezetes kódexben lévő legendák Szűz Mária és néhány szent nő élettörténetét eleveníti fel és ezek mellett prédikációk is olvashatók benne. 

Kép forrása

A művelt könyvtáros

Az Országos Széchenyi Könyvtár nyelvemlékek című honlapján található meglehetősen bőséges leírás egy része sokat elárul az immár híres kódexmásoló apácáról. Mint a cikk ezen részéből kiderül, Ráskay Lea apáca igen kreatív volt, az eredetileg két részből álló kötetet maga szerkesztette, s ahogy olvassuk: „munkája során nemcsak a kódex funkcióját, hanem társai igényeit is figyelembe vette.” Az ennélfogva közös használatra, felolvasásra szánt kódex mellett további könyvek köthetők a lelkes és szorgalmas apáca nevéhez, így a Domonkos- és a Horvát-kódex, a Margit-legenda és a Példák Könyve is. Érdekesség, hogy Ráskay Lea a fentiekben nem, csak a Cornides-kódexben örökítette meg nevét. Az OSZK oldalán lévő cikkben tovább dicsérik személyét, amikor ezt írják: „Az előkelő származású, művelt soror a Nyulak szigeti domonkos apácakolostor könyvtárosi és titkári teendőit is ellátta. Bejegyzései azt sejtetik, hogy az országos politika iránt is érdeklődő személy lehetett.” 

Kép forrása

Domonkosok és klarisszák

Az idézett honlapon részletes szöveg tájékoztat a kódex tartalmának értelmezéséről, az összeállítás egyes változásairól, a különféle szerkesztési, jelzési belső rendszerek felépítéséről, logikájáról. Ebben a részben más kódexekkel való összevetésről írnak, illetve bizonyos szintig elemzik a Cornides Dánielről elnevezett legenda- és prédikációgyűjtemény egyes fejezeteit. Itt jegyzik meg, hogy „nem ismert, hogy az említett kéziratrészek melyike volt eredetileg különálló, s melyek voltak közülük esetleg egybekötve már a 16. században is.” Annyi bizonyos, hogy „az úgynevezett Cornides-kolligátum egybekötése a pozsonyi korszakban történt, és valószínűleg a domonkos apácák könyveit tovább használó klarisszák végez(tet)ték el a 17. században.”