Az április 22-ei Föld Napja alkalomhoz csatlakozva kínálunk olvasóinknak köteteket, melyek témája természetesen a klíma- és környezetvédelem, a természet értékei. A kínálat szerencsére jóval nagyobb annál, mint, amit itt bemutatunk, mindenesetre ízelítőnek jó, de annyit máris érdemes megjegyezni, hogy bolygónk védelmében nem elég csupán olvasni arról, személy szerint is tenni kell érte.

kép forrása

Nemzedékek környezetvédelmi stafétája

Az 1948-as születésű Paul Hawken amerikai környezetvédő, vállalkozó, író, közgazdász és aktivista, így igazán nem mondható el róla, hogy csupán a divat vagy világtrend kedvéért ült le és írta meg Regeneráció című könyvét. Hawkenről minimum annyit érdemes tudni, hogy munkája magában foglalja az ökológiai vállalkozások alapítását, a kereskedelem élő rendszerekre gyakorolt ​​hatásairól szóló írásokat, valamint a vállalatokkal és kormányokkal folytatott konzultációt a gazdasági fejlődésről, az ipari ökológiáról és a környezetpolitikáról, ahogy ezt olvashatjuk a netlexikonban. A rendkívül találó cím pedig természetesen arra utal, hogy a környezetvédelem egyrészt azok feladata, akiknek nemzedéke nagyban felelős a természetrombolásért, másrészt azoké is, akik a közeli és távoli jövőben élni fognak ezen a sérülékeny bolygón, amit úgy hívunk: Föld. A nemzedékek környezetvédelmi stafétája ez, ahogy ő is írja, egy olyan holisztikus gondolat és tevékenységrendszer, melyről már oly sokan írtak, vagy tettek érte. De mi is az új akkor az amerikai szerző könyvében? A magyar kiadó felhívja a figyelmet, hogy Paul Hawken egészen odáig megy, hogy kötetében kijelenti: „A klímaválság visszafordítása csak következmény. Valójában az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítása és az igazságosság a cél.” Miután a környezetvédelem, a teremtett világról való felelősségteljes gondoskodás tulajdonképpen a politika, a közélet, sőt, az átlagember mindennapjainak része, ezért nem árt komolyan venni az aktivista írását. A cím tömör magyarázata pedig így szól: „Földünk és társadalmunk széles körű regenerációjával a hátrányos helyzetű csoportok jelenlegi szükségleteinek és problémáinak elemzését és a szociális igazságtalanságok felszámolását kell kitűznünk; ehhez pedig a környezetvédelmi és a társadalmi átalakulást szolgáló tevékenységeinket egymással szoros összhangban kell megterveznünk.”

kép forrása

Környezetvédelem az utolsó órában

Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Klímaváltozás és Magyarország című könyv egyik „lendítő mondata” az, hogy „alig egy évtizedünk maradt a hathatós cselekvésre az élettelen, az élő és a társadalmi környezet egymással is összefüggő káros fejleményeit, tendenciáit figyelembe véve.” A szerző Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, Az ELTE Természettudományi Kar Biológia Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai tanszékének egyetemi tanára és az Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézetének kutatóprofesszora. Egyszóval bátran bízhatunk benne és hihetünk állításainak, melyeket a fenti című könyvben foglalt össze. Mint írja: „A gazdasági, politikai és környezeti negatív hatások disztópiát valósíthatnak meg a Földön”, illetve hozzáteszi, hogy „a halmozódó problémák talán megoldhatók vagy csökkenthetők, de fel kell ismerni, hogy ez globális együttműködést kíván”, ami persze azt jelenti, hogy senki sem húzhatja ki magát ebből az egész bolygóra kiterjedő nagy munkából, amit úgy is hívhatunk: klímavédelem, vagy ha jobban tetszik, környezetvédelem. A szerző ennek megfelelően társadalmi túlélésről fogalmaz meg szöveget, melyben többek között nemcsak munkára és felelősségteljességre hívja az olvasót, de azt is megjegyzi, hogy ezek elmulasztása esetén „az ismert technológiai civilizáció és kultúra végpusztulásával” kell számolnunk. A tudós író a Felelős Értelmiség szimpóziuma keretein belül folyó környezetkutatói munka alapján állította össze, ekként Magyarországra is vonatkozó klímavédelmi írását, melyben nagy segítséget kapott Pálinkás József magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanártól, akivel tulajdonképpen közösen fogalmazták meg gondolataikat.

kép forrása

Környezetvédők egykor és most

Erdős László Zöld hősök című könyve a fentiekkel ellentétben nem is annyira tudományos, hanem inkább szórakoztató ismeretterjesztés, sőt, nagyrészben hangulatos történetmesélés azoknak, akik példaképeket keresnek klíma- és környezetvédelem témakörben. Az alapon az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársaként dolgozó szerző kötetében egy meglehetősen nagy ívet húz abban a tekintetben, hogy lelkes környezetvédőkről szóló történetfüzérét egészen a középkorból indítja, pontosabban Assisi Szent Ferenctől, akit a környezetvédők prototípusának vesz. A Greenfo elég gyorsan rákapott a kiadványra és többek között ezekkel a szavakkal kínálta: „A Zöld hősök válogatása kitűnően érzékelteti a zöld mozgalom sokféleségét: olvashatunk szentekről és tudósokról, filozófusokról és aktivistákról, írókról és filmsztárokról, Nobel-díjasokról, a környezetvédelem úttörőiről és mártírjairól. Közben pedig sok újat megtudhatunk a környezeti mozgalmak történetéről, környezeti etikáról, ökológiáról, és nem utolsó sorban saját felelősségünkről.” De, hogy érzékeljük, hogy miféle jó kis társaságba csöppenhet a jelenkor klímaharcosa, ha belelapoz ebbe a könyvbe, álljon itt néhány név a teljesség igénye nélkül: Assisi Szent Ferenc, Charles Darwin, Denis Hayes (a Föld Napja ötletgazdája), Al Gore, Arnold Schwarzenegger, Steven Seagal, Gerald Durell, David Attenborough, Jacques Cousteau és Aldo Leopold, a természetvédelem atyja, de persze a lista ennél jóval hosszabb. Ráadásul Erdős László arra is nagy gondot fordított, hogy kötete segítségével az olvasó megismerje az újkori klíma- és környezetvédelem elméleti és gyakorlati alapjait, a mozgalom történetének fontosabb állomásait, személyiségeit, a tudósok, művészek, politikusok, szakemberek hosszú sorát, akik mind ugyanazért a célért dolgoztak, dolgoznak: elérni, hogy a Föld túlélje a vele trehány módon viselkedő emberiség bűneit.