Bibó, Dante és Nimród király

MEGJELENT: 2021. november 12., péntek | SZERZŐ: Oxi

Ebben a műfajú írásunkban az a cél, hogy egy adott esemény, évforduló köré rendezzünk könyveket. Most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a múlt vasárnap a templomban kezembe vehettem az Evangélikus élet legújabb számát, mely hetilap sok más mellett veretes könyves vonatkozásokról is hírt adott. Ezek egyike a Bibó István politikai teológiai gondolatainak elemzését, egy másik pedig a magyar őstörténetre, sőt azon túlra is utalóan citálta Nádasdy Ádám Dante főművét.

Kép forrása

Bibó és a túlfeszült lényeglátók

A fent idézett egyházi újság szemlézése kapcsán kapott információ birtokában szinte gondolkodás nélkül rendeltem kedvenc könyvesboltomban Csepregi András Boldogok a békét teremtők című könyvét, mely Bibó Istvánról szól. A kötet megjelenése vélhetően igazodott „a 20. század legnagyobb magyar politikai gondolkodójának” elismert jogász születésének idei 110. évfordulójához. A szerző is különleges, a tekintetben, hogy alapon evangélikus teológus-lelkész, s akinek kutatási területe Bibó mellett annak kortársa, a német mártír lelkész, lelki vezető, Dietrich Bonhoeffer. Bibó Istvánt leginkább a róla elnevezett kollégium jogi hallgatói, elsőként Orbán Viktorék emlegették, idézték a legtöbbet, így a jogász, politikai gondolkodó neve szinte a rendszerváltással egyidőben vált szélesebb körben ismertté.

Kép forrása

Boldogok a békét teremtők

A most megjelent, Boldogok a békét teremtők című kötet ugyanakkor Bibó különleges, keresztény-teológiai megközelítésű írásait elemzi. Csepregi András úgy beszél a kötetről, mint olyanról, melyet alapvetően kétféle embernek írt: a hívőknek és a közélet iránt érdeklődőnek. Ez utóbbiakról írja: „A másik olvasó a közélet iránt érdeklődő ember, aki talán Bibó több gondolatával is találkozott, ismeri az "eltorzult magyar alkattal", és a "zsákutcába fejlődés" következményeivel való vesződségeit, követi a "politikai hisztériába" belegabalyodott közösség terápiájára vonatkozó javaslatait, relevánsnak tartja a "hamis realisták" és a "túlfeszült lényeglátók" jellemzését, foglalkoztatja a felelősségvállalás kérdése, nem hiszi, hogy a politikában vég nélkül lehet hazudni, viszont egyetért Bibóval abban, hogy ha felvillan a közösségi élet javulásának bármilyen csekély lehetősége, azt meg kell próbálni megvalósítani."

A Bibó-életmű ma már mindenki számára elérhető a könyvtárakban (igaz, nem mindegyikben), ez a kötet ugyanakkor átfogó képet ad a teológia területén is alkotó, amúgy nem egyházi végzettségű Bibó gondolatvilágáról. A könyvben Csepregi Bibó ilyen irányú írását elemző kilenc tanulmánya olvasható, a szerző szándéka szerint akként is ajánlja az olvasóknak azokat, hogy a könyvbe rendezettségtől eltérő sorrendben is lehet olvasni azokat, hiszen nem időrendben következnek egymás után.

Kép forrása

Dante és a magyarok ősatyja

A másik ilyen könyves vonatkozás még az előzőnél is nagyobb szívdobbanást okozott, hiszen – és ekkor még a templomunk falai között voltam – az ószövetség népe és a magyarok közös felmenőiről olvashattam. A cikk alapján így tehát újra ajánlom a 2016-os év, szerintem és sokak szerint legnagyobb magyar irodalmi csúcsteljesítményét, Nádasdy Ádám Dante Isteni színjátéka tudományos igényességgel és írással kiegészített prózai műfajba ágyazott fordítását. Az említett lapban dr Szörényi László, Széchenyi-díjas irodalomtörténész (nem mellesleg a Dante Társaság tagja), a budavári szabadegyetemen tartott előadásának kivonatos változatát lehetett olvasni. A Dante Társaság sokakkal együtt ünnepli idén a középkor legnagyobb irodalmi alakját, aki kereken 700 éve hunyt el. Az említett újságban írták, hogy dr Szörényi arra vállalkozott, hogy Dante főművének magyar vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. Egy ponton kifejtette: „…a Színjáték egyik magyar vonatkozású része a Pokol 31. énekében található. A kútban állva a gigászok között találjuk Nimródot, az óriást, aki beszél, de senki sem érti, mit mond. Ő egyrészt biblia alak (Noé ükunokája), a bábeli torony építője és a nyelvzavar okozója, másrészt azonos a magyar mitológiából ismert Ménróttal, Hunor és Magor apjával. Dante ismerhette Kálti Márk krónikáját, innen tudhatta, hogy Nimród a magyarok ősatyja.” Ezek után fellapoztam a Nádasdy-féle Isteni színjátékot, ahol a Pokol 31. énekénél a fordító a lábjegyzetben utal dr Szörényire, ekként: „Érdekes, hogy ezt a Nimród nevű óriást, Dante kortársa, Kézai Simon a magyarok ősének nevezi krónikájában. Szörényi László szerint Dante itt egy ómagyar mondatot ír le (ebben magyar diáktársai segíthették). A szöveg – állítja Szörényi – ez lehetett: Rabhely majd, amék szab itt állni. Azaz: Tömlöc lesz ez amelyik megszabja, hogy itt álljatok!” A nyomozás még ekkor sem ért véget, hiszen pár sorral odébb Nádasdy újabb lábjegyzetben magyaráz a megszállott vadász „zsidó-magyar ősről”. „Nimród: ókori király, Noé dédunokája.” Ezután még arról ír, hogy Nimród volt az, aki a hagyomány szerint eltervezte, hogy építsék meg Bábel tornyát, Isten az ő nagyravágyására válaszul zavarta össze Báblenél az akkor még egységes nyelven szóló népeket, hogy különböző nyelven beszéljenek.


Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el