A kilencvenes évek nemzetközi rockzenei főszereplőit, történéseit mutatja be A rock története sorozat most megjelent negyedik kötetében Jávorszky Béla Szilárd és Dömötör Endre. A csaknem ötszáz oldalas, számos fotóval illusztrált kötetet a Kossuth Kiadó jelentette meg.

Kép forrása

A rock története
„Abban az időben talán a női pop-rock előadók előretörése volt az egyik legfontosabb fejlemény, az idei Szigeten is fellépett PJ Harvey ezért került a könyv címlapjára. Az évtized amúgy szinte a brit gitárzenéről szólt”– mondta Dömötör Endre zenei újságíró a könyv bemutatóján. 
Az olvasmányos kiadvány kultúrtörténeti munka és kézikönyv egyben. Ahogy az előző rocktörténeti összefoglalásokat is jegyző Jávorszky Béla Szilárd fogalmazott, az összefüggéseket kellett megtalálniuk a kilencvenes évek könnyűzenéjéről abban a hatalmas információs tengerben, amely körbevesz minket.
A kilencvenes évek meghatározó zenei irányzatai közé tartozott a britpop mellett mások mellett a grunge, a világzene, a techno, a triphop, a blues, a metál és a hiphop. 

Kép forrása

Jól működött a közös munka
Jávorszky Béla Szilárd felidézte, hogy az előző három kötetet a 2013-ban elhunyt Sebők Jánossal közösen készítette, a nyolcvanas éveket a középpontba állító harmadikat már az ő halála után fejezte be, a fennmaradt kéziratokat is felhasználva.
„A harmadik kötetnek Dömötör Endre, a Recorder magazin főszerkesztője volt a szakmai lektora, kézenfekvő volt, hogy vele folytassam az írást. Tizenkét év van közöttünk, tehát különböző korosztályhoz tartozunk, a rocktörténet különböző pontjai szocializálódtunk. Sok mindent másként látunk, de jól működött a közös munka” – fogalmazott Jávorszky Béla Szilárd.
A rock története 4 tizennégy fejezetéből hetet ő, hetet Dömötör Endre írt. Mint elhangzott, először a 2008-ban megjelent, Dömötör által szerkesztett 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyv készítésekor dolgoztak együtt. „Szinte magától adódott, melyik fejezetet, ki írja meg. Az elektronikus zene és a hiphop például hozzám nem áll közel, Endréhez viszont igen”. Dömötör Endre megjegyezte, hogy mindkettejüknek komoly rockkönyv- és -újsággyűjteménye van, ami megkönnyítette a kutatómunkát, amit nem helyettesíthetett az internet, amelynek „rövid az emlékezete”.

Kép forrása
   
PJ Harveytól Sebestyén Mártáig
A női előadók kilencvenes évekbeli előretöréséről szólva PJ Harvey mellett a fontos szereplők sorában Tori Amos, Björk és Fiona Apple neve is elhangzott. Jávorszky Béla Szilárd elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt egy egész könyvet tervezett a női zenészekről írni, ebből most egy ötvenoldalas fejezet lett. Személyes kedvencei között a kilencvenes évekből Jávorszky a 16 Horsepowert és Ben Harpert is megemlítette, Dömötör a Spiritualizedot. 
Jávorszky Béla Szilárd azt mondta, a kétezres évek történetét már nem szeretné megírni, napi szinten a korábbinál kevésbé követi a történéseket, viszont szívesen átadná a stafétabotot Dömötörnek, aki egy nála fiatalabb szerzőtárssal írhatná meg a 21. századi sztorit.
A Sebők Jánossal közösen írt A magyarock története két kötetét sem folytatja már valószínűleg, de egy esetleges újrakiadást el tud képzelni átírva, új részekkel és képanyaggal. A szakíró jövőre két új könyvvel fog elkészülni: az egyik a magyar kortárs zene története, a másik pedig egy népzenei életrajzi kötet Sebestyén Mártáról.