Az idei könyvhéten tűnt fel újra a Vörösmarty téren tartott  vásáron Chuck Palahniuk: Harcosok klubja című kötete, melyet a Helikon Kiadó standján kínálva tett közzé, igaz akciós áron. De hát elvégre ez egy akcióregény. Igaz, az első kiadás óta (Magyarországon hármat élt meg) fajsúlyos bestseller.

 Vajon miért vált és maradt az ukrán származású amerikai író regénye kultuszdarab? És mit üzen a főhős Tyler Durden anarchista, robbantásokkal, agresszív akciókkal, rombolással és totális morális forradalommal teli pályafutása nekünk?

Filmek és regények

Emlékszünk: az ezredfordulóhoz közeledve egyfajta önelemzésre készült a világ. Tette mindezt egyfajta lelkifurdalásból, tette mindezt a keresztény, fehér vezető, domináns populáció terhelt bensőjével, s tette mindezt egy épp akkor még a multikulturalizmust jócskán éljenző interkontinentális, fejétől a farkáig ballisztikus politikai korrektséggel. És hát tudjuk: nem jött össze. Sem a politikai vezetők, sem az önjelölt prófétáktól hemzsegő, az úgynevezett civil társadalmi csoportok, sem a katonai junták borzas szemöldökű kommanderei, sem a vallási vezetők, Tibettől Vatikánig. És akkor jött David Fincher, aki alapjaiban változtatta meg korábban remekművével a filmes krimiket.

A Hetedik című film alkotója 1995-ben készítette le sajátos és újszerű képi és hangulati világot adó darabját, majd az 1997-es szintén zseniálisan formabontó Játsz/ma után 1999-ben elkészítette a gyakorlatilag rétegfilmnek is vehető Harcosok klubját. A film az akkor pár éve zászlóvivő jelentőségű Ponyvaregényhez, Trainspottinghoz és Született gyilkosokhoz hasonlóan saját fanatikus rajongókat toborzott, mi több, sokak számára új hitet, hitvallást jelentett.  Ennek vélhetően pont a fent említett ezredfordulós kiüresedés adott lehetőséget, egy olyan korábban fantasztikusnak hitt történelmi időpontban, mint az ezredforduló, amikor már nem egyessel, hanem kettessel írtuk a dátumokat.  És tegyük hozzá, ahogy Chuck Palahniuk tárgyalt regénye és már művei, úgy David Fincher filmjei is komoly művészi mesterművek, a velük való találkozás után másként nézzük ezt a világot, mint előtte.

Jóslatok

2000-ben már mindenkit érdekelt, hogy valójában honnan is szedte Fincher az ötletet, hogy egy egész Amerikát porig romboló anarchista történetét és annak filozófiai mélységeit is megvillantsa. Ekkor már sokakat foglalkoztatott, hogy ki is az a Chuck Palahniuk. Az ukrán származású szerző, orrvérzésig amerikai, hiszen egyfajta irodalmi Kurt Cobain, az ifjú Chuck a seattle-i gitáros-énekeshez hasonlóan senyvedett lakókocsiban szülőjével illetve Palahniuk is a társadalom peremén élt, majd idővel ünnepelt sztárrá vált, igaz ő nem lett öngyilkos. Érdekesség, hogy oly sok viszontagságos bár kétségtelenül későbbi művei szempontjából hasznos tapasztalatokat adó kemény munkát követően, harmincas évei első felében adta fejét prózaírásra.

A Harcosok klubja története egy meghasadt személyiség a társadalmat erőszakkal, radikális csíntevésekkel és pimasz és cinikus romboló, átalakító ámokfutását írja le. Szép kis peresztrojka, ha belegondolunk, a könyv 1999-ben lett híres a belőle készült film által, majd az abban bemutatott víziók (a metropolisz felhőkarcolóinak lerombolása és a bankkártya-rendszerek összeomlasztása) 2001-ben a WTC elpusztításával illetve a 2008-as tőzsdeválságból kiinduló gazdasági világválsággal, mint jóslat valósul meg. Palahniuk prófétát pedig innentől felszippantotta Hollywood, további könyvei lényegültek át a filmvászonra, a korábbi első zsengét jelentő Harcosok klubjához hasonló sikerrel.

Irodalmi hajnal

A Harcosok klubja így az első mérföldkő egy új amerikai irodalmi hajnalban. A szerzőt alapvetően a filmvilághoz való kapcsolódása mellett Bret Easton Ellishez hasonló minimalizmusa, a társadalom marginális figuráit középpontba állító regényszerkesztése, az időrendi csereberékkel és a hidden gun (rejtett fegyver) módszere miatt tartják egyedien avantgarde-nak, formabontónak, újszerűnek. Sokak szerint Palahniuk valójában megrögzött romantikus, a Harcosok klubjában is van egy ilyen szál, a főhős Marla Singer, a kótyagos és renyhe erkölcsű lány iránt érzett bonyolult, kettős érzelemvilágon alapuló kötődése, melyet minduntalan bezavar az olvasó számára a Tyler Durdenhez való eszeveszett ragaszkodása. A Fincher-filmfeldolgozás megjelenésekor több kritikus is megemlítette, hogy Fincher brutálisan szűkös férfivilágot mutat be, ahol a nőknek nemigen van helyük, az egyik vitriolos tollforgató, még azt is megkockáztatta elemzésében, hogy a Harcosok klubja a régi háborús katonaszemlélet mai lenyomata, mely szerint a bajtárs az első, aki a szülő, a testvér, a gyerek és ha kell bizony a szerető is egy személyben.  Ettől a megállapítástól nem változott semmi, a történet alapfonalába ugyanis nem lehetett primer homoszex vonalat kötni, már csak Marla Singer miatt sem, akit a könyvben Tyler és a narrátorként közlő főszereplő is magáévá tesz. Ugyanakkor valóban: a Harcosok klubja egy szűk bajtársi kör első csatáit írja le, egy olyan csapat munkásságát, akik csak egymásra számíthatnak, s kitaszítottságuk egyik okozója, a kétségkívül a nemcsak Amerika-szerte ismert depresszió alapanyag magány.  A megítélésen az sem változtatott, hogy Chuck Palahniuk 2003-ben coming out-olt és egy tengerentúli lapnak lenyilatkozta, hogy meleg.  A Harcosok klubja alapvető üzenete egy bizarr és valahol nagyon is logikus össznépi ribillió szükségességének igenlése. Közhelyek is el-eldurrannak a történetben, miszerint, a középosztálybeliek kiégnek a napi, heti, havi gürcölésben, és talán már nem meglepő módon attól is, hogy a sok munkával sok pénz jár, tehát feldolgozhatatlan jólét jár. Ahogy Fincher korábbi filmjében, a Játsz/ma című thrillerben is elhangzik: „Mit vehetsz el attól az embertől, akinek mindene megvan?”, itt, a Harcosok klubjában is kiindulópont, egy minden vágyát hamar beváltani tudó generáció, céltalanul kóborol az Amerikai álomban elbutultak között és rájön, hogy apái útját járja a nihilista mindennapokban, a lélektelenségben.

 A Harcosok klubja új lehetőséget kínál azoknak, akik semminek vagy senkinek tartják magukat, a piti senkikből, a fogyasztói társadalom mátrixrendszerének újratölthető duracelljei akár tömegek szociális vagy fizikai halála árán is a valakivé válást is bevállalják.  A legenda szerint az eredeti regény külön fejezetekből állt össze, ahogy Palahniuk a nagy regényhez közeledve egy-egy novellát, publicisztikát megírt az íróasztal fiókjának, majd egy Tom Spanbauer amerikai író vezette irodalmi műhelycsoportban való részvételének hatására egybeszerkesztette a külön fejezeteket. Palahniuk tehát nagyon is tudatos íróvá érett, egyéni életúttal, saját munkamódszerrel, megkülönböztethető stílussal és rászokást adó katarzissal.