Kódexeket bemutató sorozatunk mostani részében ezúttal egy több szempontból is egyedi kötetre hívjuk fel az olvasók figyelmét. A Bakócz-graduále-ról van szó, mely egy kétkötetes reneszánsz kódex és amelyet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őriznek. Ami a rekordadat: ez a könyv a világ legnagyobb méretű kódexe.

kép forrása

Az érsek könyvei

És még egy nagyon fontos tudnivaló a Bakócz-graduáléról: az Esztergomban található fent említett bibliotéka nyitvatartási idejében bárki megtekintheti, vagy ha úgy kényelmesebb, online is megnézheti. Az eredeti nevén Graduale Strigonienseként emlegetett kétkötetes kódex a római katolikus mise énekeit tartalmazza, aminek egy különleges vetületéről még szót ejtünk. Előtte azonban nézzük, hogy ezt a különleges kódexkincset őrző intézmény, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, illetve annak honlapja, miként ír erről a kódexről. A site-ra feltett rövid leírásból kiderül, hogy ez az „esztergomi rítusú graduále, zágrábi szöveg- és zenei hagyományt követő tételekkel a 16. század elejéről” származik. A folytatásban arról írnak, hogy a „díszkódex megrendelőjét, díszíttetőjét és tulajdonosát a kódexbe festett püspöksüveges Bakócz–Erdődi-címer alapján Bakócz Tamás esztergomi érsek, bíboros személyének, valamint rokonainak tulajdonítják”. (Bakóczról érdemes tudni, hogy ő volt az a magyar katolikus egyházi elöljáró, akinek nagy esélye volt, hogy pápává választják, de mégsem sikerült a szentszéki rangot elérnie, így Rómából való hazaérkezése után a törökök elleni hadak, s így Magyarország védelmének megszervezése lett a fő feladata.) 

kép forrása

Kalandos utakon 

A folytatásban ezt olvashatjuk: „A graduále díszítése 1514 utánra datálható. A budai miniátorműhelyből a befejezetlen és talán még bekötetlen díszkódex, mint családi örökség kerülhetett Erdődi Simonhoz Zágrábba. 1543-ban Erdődit a zágrábi püspöki székben Oláh Miklós követte. Oláh elődjétől megörökölhette a kódexet, mivel az nem tartozott a zágrábi egyház tulajdonába. Amikor esztergomi érsekké nevezték ki, magával vitte Nagyszombatba, ahol 1543 óta a káptalan működött. Oláh Miklós 1555-ben a kódexet a káptalannak ajándékozta.” 

A Bibliotheca történetéből tudjuk, hogy a török hódoltság megszűnte után Nagyszombatból végül haza, azaz Esztergomban került vissza a legnagyobb magyar keresztény könyv- és levéltár, mely az első magyar város Vízivárosi negyedében található. 

Kép forrása

Megszólal a múlt

A könyvtár tulajdonképpen minden lehetőséget kihasznált eddig, amit a digitális forradalom nyújtott, így a Bakócz-graduálé az első és a második kötet is, online tekinthető meg. Ezeknél a lehetőségeknél – igaz, csak digitálisan – de mégis élménytadóan lapozhatunk bele a több, mint ötszáz éves, méretét tekintve világelső Bakócz érsekről elnevezett kódexbe, melynek külső és belső díszítése, valamint kalligráfiai kivitelezése miatt is a remekmű kategóriába tartozik. 

És mivel ez a kódex a katolikus misék énekeit tartalmazza, a kötet gondozását végző szakemberek megszólaltatták a benne lévő kották alapján azt a muzsikát, amit a könyv elkészülése idejében élt emberek hallgattak. A liturgikus gregorián énekes zene rekonstruált változata IDE kattintva hallgatható meg. A rövid felvételen – mely videó is egyben – a könyvtár szakembereinek és a reneszánsz korszak szerzeteseinek szellemi utódainak közös zenehallgatása látszik, ahogy az éneklést a kódexben lévőkkel összevetve követik a dallamot, szöveget.