Könyvfesztivál, te európai honfi derűt hozó dzsembori!

A díszvendég Hollandiával várta sok minden egyéb mellett a közönséget a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison szeptember 28 és október 1 között. A hosszú évek óta bejáratott helyszín, szellősen kellemes külső és labirintus-szerű belső kialakításával ezúttal is hozta a szokásos, posztmodern hangulatát.


Persze a könyvfesztivál kapcsán írhatnám azt is, hogy „ha egyet láttál, mindet láttad”, ami részben igaz, ugyanakkor a magyar kulturális életnek minden évben való mérföldköve is ez a rendevzénysorozat. Ekkor derül ki ugyanis, hogy a húzónevek, a klasszikusok még mindig húzónevek és klasszikusok-e, illetve a fesztiválon robbanhat be egy új stílus, egy új műfaj, egy új trend, egy új tematika, ekkor szökkenhet szárba egy friss tehetség, ahogy ez már sokszor előfordult.

A holland szereplés kiindulópontja volt – ami a megnyitón is elhangzott – hogy az első világháború és az azt követő időszak válságos időszakában különös kapcsolat jött létre: számos ország, köztük Magyarország gyermekeit a „gyermekvonat” akcióban résztvevő nyugat-európai országokba, így Hollandiába is vitték befogadó családokhoz. Hazánkból mintegy 60 ezer gyermek kapott lehetőséget ekkor, hogy több hónapon, esetenként több éven át biztonságba és jobb szociális ellátásban részesüljenek. A holland színpadnál, standnál nyitásként diskurzusok megjelöléssel tartottak az első napon kerekasztal beszélgetést holland szerzőkkel, illetve a diplomáciai és kulturális vezetőkkel. Kiemelt program volt az Uborkaszezon, a Mibácsikánk, az Anyajegyek és a Zsidó messiás című könyvek szerzője, a holland Arnon Grunberg-gel készült nyilvános interjú, melynek során magyar fordítója Wekerle Szabolcs beszélgetett az íróval.  További két holland szerző, Caroline de Gruyter Nem lesz jobb és Milo van Bokkum Határok című új regénye is középpontba került, az Európa Kiadó és a Cser Kiadó színpadánál.

A négy nap alatt számos program valósult meg, így többek között a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség szabadtéri kiállítása, európai díjas szerzők kerekasztal beszélgetése zajlott portugál, finn, osztrák és szlovák irodalmárok közreműködésével, interaktív játszóház működött „A hisztis kiselefánt és barátai” néven, valamint a budapesti irodalmi kávéházak történetéről és jelentőségéről tartottak előadást. Ezeken túl Budapesthez köthető írók, költők szólaltak meg egy pódiumbeszélgetésben, előadások hangzottak el a román kortárs irodalomról, műfordítók elemezték a „fóliázás” könyvszakmára gyakorolt hatásait, illetve szintén kerekasztal beszélgetés formájában tárgyalta ki a könyvszakma több képviselője a mesterséges intelligencia és a könyvek kapcsolatát. Ugyancsak a könyvfesztivál része volt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Kulturális csatatér – Brit-magyar diplomáciatörténet 1945-1970 című előadása, a spanyol Sofia Rhei sci-fi irodalomról szóló expozéja. Az olvasás életünkre gyakorolt szerepéről hallhatott beszélgetést a közönség a Millenáris B-épületében, ahol Péterfy Bori énekes, Kepes András író és Farkas Ferenc könyvtárigazgató mondta el véleményét.

A Millenáris főépületének óceánjáró gigantikus kazánjának dizájnját idéző belseje idén egy kicsit másként volt berendezve a korábbi évekhez képest. Az emeleti karzat részen ezúttal nem működött frissítőket, kávét, teát kínáló büfé (az étel-ital pultok a szabadtéren kaptak helyet), hanem itt relaxáló felületek várták a közönséget. A nagy nyüzsgésben hirtelen nyugalomra vágyók, hónuk alatt egy új kötettel felsétálhattak a karzat részre, hogy ott babzsákokon, matracokon, kényelmes foteleken némi olvasással, vagy éppen egy kis meditációval pihenjék ki a fesztivál forrongását.

Szintén itt, az emeleti részen kapott helyet több ország standja, ahogy az már az évek során látható volt, ezúttal az ukrán és az orosz stand a felső szint egymástól két legtávolabb pontján kapott területet. Alul, a földszinti csarnokban természetesen hatalmas hömpölygéssel folyt a standok által kialakított utcácskákon a vásárlói, olvasói menet, az pedig nemigen volt megállapítható, hogy éppen melyik részen miért alakultak ki dugók, vagy egy híres író dedikált, vagy egy jól eltalált kiadói akció vonzotta az embereket. Az egyik ilyen sokakat vonzó akció volt a Libri standjánál, ahol szűnni nem akaró, mondhatni tülekedés jelezte az érdeklődés hőfokát. Mint kiderült, a kiadó itt is promotálta új akcióját, a Nyugati tér-kártyát. „A vágány mellett kérjük olvassanak!” mottóval ellátott ingyenesen kapható kártya tulajdonosa 20 százalék kedvezményre lett jogosult amennyiben közvetlenül a kiadótól és társkiadóitól vásárol. Az akcióhoz kapcsolódott, hogy aki pedig feliratkozik a Libri hírlevelére annak ingyenesen házhoz szállítják az általa online megrendelt könyvét.

Az is régi megfigyelés ezen a könyvfesztiválon, hogy minden napra olyan sokféle program, és olyan töményen található meg a Millenárison, hogy olvasó legyen a talpán, aki netán mind a négy napot végig tudja vinni. A helyes megoldás talán az, hogy kedvenc írónk, költőnk, általunk érdekesnek tartott program napján látogassunk el ilyenkor a könyvdzsembori budai helyszínére, hogy oda tervezve az ebédet vagy az uzsonnát, elmerüljünk a tavacska, a Nemzeti Táncszínház ultramodern épülete és parkrendszer adta kellemes miliőben, kezünkben az éppen megvásárolt könyvvel, könyvekkel, homlokunkon azzal a honfi derűből alászálló páracseppekkel, ami a magyar kultúra derűs fellegeiből hullik a napfényes alantra.

Képek forrása