Az összeférhetetlen zseni
Száz éve, 1923. január 31-én született Norman Mailer Pulitzer-díjas amerikai író, a Meztelenek és holtak szerzője.
![](https://konyvkultura.kello.hu/storage/upload_images/articles/article_3m0ZkaNRtebIBEu/articles_942EYIZCgb6Vrx7_1705333241.jpeg)
Őstehetség
Norman Mailer a New Jersey állambeli Long Branchben született egy középosztálybeli zsidó családban. New York Brooklyn negyedében nőtt fel. A törekvő fiú még tízéves sem volt, amikor 250 oldalas sci-fi regényt írt, tizenhat évesen már a Harvard Egyetem hallgatója volt, nem sokkal később pedig fődíjat nyert egy magazin ifjúsági regénypályázatán. Bár diplomáját repüléstechnikai mérnökként szerezte, egy percig sem volt kétséges, hogy hivatásos íróként szerez hírnevet magának.
A második világháború utolsó szakaszában, 1944-ben bevonult, másfél évig a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált, katonai pályafutását Japánban szakácsként fejezte be. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on tanult tovább. A hadseregben szerzett élményei ihlették az 1948-ban megjelent Meztelenek és holtak című regényét, amelyet minden idők egyik legjobb háborús regényeként tartanak számon. A japán megszállók kiűzésének története a csendes-óceáni szigetről a militarizmus embertelenségét, a háború értelmetlenségét rajzolja meg. Az antieposznak nincsenek hősei, mindenki pótolható, ágyútöltelék, nyersanyag a nagy katonai gépezetben. A regény hatvankét hetet töltött a New York Times sikerlistájának élén, alig huszonöt éves íróját pedig a csúcsra röpítette.
![](https://konyvkultura.kello.hu/storage/upload_images/articles/article_3m0ZkaNRtebIBEu/articles_alSgqfjZ1NAMxWk_1705333241.jpeg)
Munkássága
Mailer Hollywoodban folytatta pályafutását, de kiábrándult a filmiparból, és szélsőséges politikai nézetek vonzásába került. Következő két regénye a politikai boszorkányüldözéseiről elhíresült McCarthy-korszak feszültséggel teli légkörét ábrázolja, de az 1951-es Barbár part és az 1955-ben publikált Szarvaspark a kritikusok, valamint az olvasók tetszését sem nyerte el.
Az ötvenes évek második felében felkavaró írásokat tett közzé szexről, kábítószerről, a faji kérdésről, erőszakról. 1955-ben két írótársával együtt megalapította a Village Voice című folyóiratot, az első amerikai alternatív hetilapot, két évvel később nagy vihart kavart A fehér néger című esszéje, amely az amerikai faji feszültségek és a beatnemzedék elidegenedése között vont párhuzamot.
Az 1960-as években írt társadalmi, polgárjogi kérdésekről, háborúellenes mozgalmakról, a megerősödő ellenkultúráról és a szexuális forradalomról. A politika, a szex és az erőszak témáját vegyítette Amerikai álom című, 1965-ben napvilágot látott regényében. Próbálkozott az innovatív újságírás új formáival is, a kor izgalmas politikai eseményeit a regényírás eszközeit és a meggyőző személyes érvelést ötvözte.
A hatvanas évek második felében részt vett a vietnami háború ellen szervezett tüntetéseken a Pentagon előtt, és le is tartóztatták. Élményeit és tapasztalatait Az éjszaka hadai című írásában összegezte, amelyért 1969-ben Pulitzer-díjat kapott. 1973-ban megírta Marilyn Monroe életrajzát, amely csaknem akkora példányszámban kelt el, mint a Meztelenek és holtak.
A hetvenes évek közepén számos kritikus gondolta úgy, hogy csillaga leáldozott, ő azonban A hóhér dala című regényével rájuk cáfolt. Ahogy korábban a regényírás eszközeit használta az újságírásban, most újságírói fogásokhoz fordult, hogy bemutassa az 1977-ben kivégzett kétszeres gyilkos, Gary Gilmore életét, könyvéért 1980-ban újabb Pulitzer-díjat nyert.
Feldolgozta a két nehézsúlyú bokszlegenda, Muhammad Ali és George Foreman összecsapását, a női emancipáció kérdéseit taglaló A szex rabja című írásával a feministák haragját vívta ki. A film világába is visszatért, 1984-ben A kemény fickók nem táncolnak című thrilleréből saját maga rendezett filmet. 1992-ben több mint ezeroldalas regényt publikált a CIA történetéről. Anyaggyűjtés közben addig ismeretlen dokumentumokat talált Kennedy elnök gyilkosáról, Lee Harvey Oswaldról, és ennek alapján írta meg az Oswald meséit.
![](https://konyvkultura.kello.hu/storage/upload_images/articles/article_3m0ZkaNRtebIBEu/articles_umHY5RtVqIrzxjy_1705333241.jpeg)
Mindenki ellensége
Norman Mailer meglehetősen provokatív jelenség volt, aki kritikusait és olvasóit is gyakran feldühítette. Magánélete is tele volt feszültségekkel, hatszor nősült és tíz gyermeke volt. A drogok, az alkohol és az erőszak iránti vonzódása majdnem tragikus fordulatot vett, amikor 1960-ban egy partin megkéselte akkori feleségét; szerencséjére az asszony túlélte, nem emelt vádat ellene, de a válópert benyújtotta.
1969-ben elindult a New York-i polgármester-választáson, de már kampányszlogenje (No More Bullshit) szalonképtelennek és kinyomtathatatlannak bizonyult. Programjában szerepelt az autók kitiltása Manhattanből, továbbá az, hogy a város alakuljon az 51. szövetségi állammá. Szinte mindenkit gyűlölt a hatóságoktól a homoszexuálisokig, valószínűleg még saját magát is. A nőkről alkotott nézetei enyhén szólva sem nevezhetők lovagiasnak, már az 1960-as években "Amerika elasszonyosodásáról" panaszkodott, számtalan feministát magára haragítva hangoztatta, hogy az abortusz és a születésszabályozás esküdt ellensége. 1980-ban nagy vihart kavart, hogy kijárta egy elítélt, irodalmi hajlamokkal rendelkező gyilkos szabadon bocsátását, aki nem sokkal később újra gyilkolt.
Utolsó könyve, a Várkastély a vadonban Adolf Hitler gyermekkoráról szól, és egy évig szerepelt a New York Times bestseller-listáján. A folytatásra készült, amikor 2007. november 10-én veseelégtelenségben meghalt. (MTVA Sajtóarchívum)
Egypercesek
![Diafilmre vitt regények](https://konyvkultura.kello.hu/storage/upload_images/blog_posts/blog_post_WZ0gJSYqeNQXIRu/tn_blog_posts_Y9o5TzOadJnDtEj_1721982664.jpg)
Diafilmre vitt regények
Zórád Ernő diafilm-illusztrációiból nyílik kiállítás Kápolnásnyéken
Író a Műcsarnokban
Géczi János alkotásiból nyílt kiállítás
Interneten a Torontál
Vajdasági magyar kiadványokat digitalizál az OSZK