A könyvtár, amely kétszer is elvilágiasodott

MEGJELENT: 2022. december 31., szombat | SZERZŐ: Oxi

Irigylésre méltó gazdag életutat futhatott be a Bajorországban található metteni bencés apátsági könyvtár. És ugyan a magyarok nyilait és a tűzvészeket ez az intézmény sem kerülhette el, az egész históriát nézve mégis csak azt kell mondjuk, hogy páratlan ívet írhatott le a szerzetesek által alapított intézmény karrierje. Cikkünkben ezt a fordulatos történetet tárjuk olvasóink elé.

Kép forrása

Uttó legendája

Annak ellenére, hogy a bajorországi Mettenben lévő kolostort 766-ban alapították, annak könyvtára egy korábbi tűzvész miatt csak 1265-tól fogva működött az eredeti elképzelés szerint. A bibliotékának otthont adó szerzetesi közösséget a fent jelzett évben Gamelbert von Michaelsbuch boldog pap és örököse alapította. 792-ben, azzal, hogy hivatalosan is ekkor történt meg Nagy Károly császár által támogatott alapítás, olyan rangra emelkedhetett a metteni bencés kolostort, mely szerint az onnantól fogva királyi védelmet és mentelmi jogot kapott. A császári dotáció okát egy korabeli legenda is igazolja, mely szerint Nagy Károly egy alkalommal a bajor erdőségben vadászott, de eltévedt és nem találta a hazafelé vezető utat. Szerencséjére találkozott egy arra lakó remetével, név szerint Utto-val, aki útba igazította. Károly hálából segítette az apátság létrejöttét, mi több Utto-t tette meg az első főapátnak. A későbbi császárok – így Jámbor Lajos és Német Lajos – is hasonlóan álltak a szerzetesi közösséghez és továbbra is biztosították fent említett jogaikat. A védelem fejében további munkálatokkal bízták meg a bencéseket, mégpedig erdőirtással és „gyarmatosítással”. Aztán ennek a „jó világnak” akkor lett vége, amikor a nemkülönben legendás kalandozó magyar törzsek harcosai erre a bajor vidékre is betörtek, illetve a német vezetés, köszönhetően a 10. században élt Arnulf hercegnek, az elvilágiasodás miatt a kolostort feloszlatta és létrehozta a világi kanonok kolostor intézményét.

Kép forrása

Barokk remekművek

1157-ben Heinrich Jasomirgott, babenbergi herceg, mint a kolostor tulajdonosa visszahívta a bencés szerzeteseket Mettenbe. Ezt a reformot a már idézett 1236-os tűzvész állította meg, mely után 1264-ben készültek el a felújítással, s benne egy évvel később a könyvtárral. Ezután a bibliotéka életében hosszú, nyugodt, gyarapodással teli évszázadok következtek, melyek során Johannes Nablas apát és utódai vezetésével számos kézirat, dokumentum, kódex és többféle könyv került az állományba. A könyvtárszoba 1624-ben épült fel, majd cirka száz évvel később, immár barokk stílusban Franz Joseph Holzinger és Innocenz Waräthi művészi munkája nyomán vált a ma is látható pazarul díszített kivitelezésűvé. Az 1722 és 1726 közötti időszak a barokk könyvtár bővítését hozta el, ekkor kerültek fel a ma látható stukkószobrok és a freskók a termekbe. A faliképeken az egyháztörténet különféle alakjai találhatók, így többek között Ágoston, Ambrose, Gergely és Hieronymus egyházatyák portréja, valamint Gertrud és Mechthild von Helfta misztikusok képe is, de itt látható a reformátorok ellen küzdő pápa különleges, koronás nőalakba fogalmazott portréja is.

Az 1803-as év az állam és az egyház szétválását hozta el e helyen is, melynek következtében a metteni szerzetesi könyvtár gyűjteményének egy része – pár száz kötet – a müncheni udvari könyvtárba, a landshuti egyetemi könyvtárba és a tervezett straubingi tartományi könyvtárba került.

Kép forrása

A nagy meggyarapodás

A szekularizáció idején újult meg a létesítmény, Michael Sailer regensburgi püspök 1830. április 1-jén könyvszenteléssel letette az új könyvtár „alapkövét”, mely egyben azt is jelentette, hogy a korábban más intézményekbe elvitt kötetek visszatérhettek Mettenbe. A 19. század további gyarapodást hozott, amikor a bibliotéka értékes teológiai, filozófiai és történeti munkákat kapott Amandus Hoecker bencés atya hagyatékából, valamint a prüfingi apátság állományának megöröklésével és egy állami adományozás révén is. Szintén könyvek egész tárháza érkezett a könyvtárba a sváb régió feloszlása után azokról a területekről, az ottani szerzetesektől, továbbá számos német kolostorból, apátságból. Az ekkor mintegy négyezer tételre tehető készletre alapozva olvasókönyvtárat alakítottak ki a metteni kolostorban a diákok számára.

A barokk részleg mellett található egy új könyvtári egység is, mely a 20. században épült meg, A könyvtárban jelenleg több, mint 270 ezer kötet, dokumentum található. Az intézmény honlapján egyebek mellett ezt olvashatjuk a könyvállományról: „A metteni könyvtárban a teológiai munkák mellett más tudományterületek irodalma is megtalálható. A középpontban a történelem, a filozófia és a filológia áll. Különleges gyűjtőterületek a rendek, Benedictina és Bavarica története és szellemisége. Az állomány kiterjedt tanévi jelentésgyűjteményt és öt szakkönyvtárat (hagyatékot), továbbá hagiográfiai, dogmatikai, ismeretelméleti, az ökumenikus témájú köteteket és a II. Vatikáni Zsinat aktáit és irodalmát tartalmazza.”


Megosztás