Willkommen in der Österreichischen Nationalbibliothek!

MEGJELENT: 2022. november 20., vasárnap | SZERZŐ: Plötl

A világviszonylatban is jelentős, 12 millióra rúgó tételállománnyal bíró Osztrák Nemzeti Könyvtárról szól mostani cikkünk. Ausztria legnagyobb bibliotékája, mely természetesen Bécsben található, históriáján és magán viseli az ország különféle történelmi korszakainak építészeti jegyeit.

Kép forrása

Arany betűk

A Hofburgban, a Habsburg-dinasztia császári palotájában található Osztrák Nemzeti Könyvtárat még III. Albert osztrák herceg idején hozták létre a herceg utasítására. A 14. században az elsőszámú szempontok között volt a latin művek németre fordítása, a kézműves iratok illusztrálása. A könyvtár legrégebbi kötete, az úgynevezett „arany szent evangéliumok” könyve is ez időből, egész pontosan 1368-ból származik. Az „arany” jelző nem túlzás volt, az evangélium betűit arannyal írták át, s mellékeltek hozzá szép és részletes illusztrációkat. A következő jelentős állomás III. Frigyes császár időszaka volt, amikor az uralkodó a Habsburg-birtokokon lévő műkincsek gyarapítása okán további értékes könyvekkel toldotta meg a bécsi könyvtárat. A 15. század másik nagy, könyvtárat érintő fejlődési lökete volt, amikor I. Maximillian császár Burgundi Máriával kötött frigye okán újabb könyvkülönlegességekkel egészítette ki, az akkor már híresen gazdag állományt. A császár második felesége, Bianca Maria Sforza hozománya szerint olasz műhelyekből származó könyvekkel gyarapodott a könyvtárkészlet.

Ebben az időszakban tulajdonképpen három helyen tárolták a köteteket, Wiener Neustadtban, Bécsben és Innsbruckban, de Bécs volt a tudományos munkák központja, itt történt a kötetek katalogizálása. II. Maximillian nevezte ki az első főkönyvtárost, akit Hugo Blotius-nak hívtak. Az ő vezetése alatt épült bele a nagy állományba több, kisebb könyvtár állománya.

Kép forrása

Tudomány vagy reprezentáció

A könyvtár következő nagyobb történeti fázisát 1722 éve volt, amikor is megkezdték a bibliotéka összevonását és teljesen a Hofburgba való költözésének előkészítését, a könyvtár megtervezését. Az intézmény még ebben a században beköltözött a császári palota arra kijelölt szárnyába. A barokk stílusban fogant terveket I. Lipót alkotta meg. A könyvtárban ekkor 200 ezer kötet volt található. A létesítménynek ezen időszakában az uralkodóhoz bejáratos főnemesség és a hozzá tartozó tudósok, szakértők körében az a vita fodrozódott többször is, hogy a császári palotában elhelyezett könyvtárnak reprezentatív vagy a tudományt kiszolgáló funkciója a fontosabb. Az idő előre haladtával ez utóbbi jelleg domborodott ki jobban.

A 19. század elején történt átszervezésnek köszönhetően megalakult fővárosi osztály könyvtára, a bibliotéka lett az osztrák nemzeti könyvtár és az Osztrák Birodalom többnyelvűségéből adódóan immár nemcsak német, de szláv és magyar nyelvű kötetekkel is bővült a gyűjtemény. Ennek egyik számunkra, magyarok számára is jelentős folyománya volt, hogy a magyar könyvállomány egy nagyobb része – a megbékélés jegyében – Budapestre került, ami utólag nézve is azért volt jó döntés, mivel 1848-ban a bécsi forradalom idején felgyújtották a könyvtárat is magába foglaló Hofburgot.

Kép forrása

Múzeumok, gyűjtemények

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár nevet az Osztrák Köztársaság kikiáltásához kötődve, 1920-ban kapta az intézmény. A náci korszak különféle, később kínos kacifántokat jelentett a könyvtár életében, melyek során főleg zsidóktól elorozott kötetek érkeztek ide Németországból, illetve került el innen Németországba. Ezeket egy még az ezredforduló utáni éveiben is tartó folyamat során juttatták vissza az eredeti tulajdonosoknak vagy azok hozzátartozóinak. 1945 után az intézmény a palotakomplexum Neue Burg-szárnyába került. Több nyugalmas évtized után 1992-ben újabb olvasótermeket nyitottak meg benne, melyekben bővebb állomány és szolgáltatáskínálattal várták az olvasókat. A digitalizálás, illetve online rendszer a 90-es évek második felében vált üzemképessé, illetve 2002-től az állami fenntartás alól valamelyest felszabadulva, önálló jogi képességekkel rendelkező intézménnyé vált. Az intézmény feladatairól a netlexikon így ír: „Az Osztrák Nemzeti Könyvtár egyik fő feladata az összes Ausztriában megjelenő kiadvány (beleértve az elektronikus médiát is) gyűjtése és archiválása. Az Ausztriában megjelenő időszakos nyomdaelemekkel az adathordozóra vonatkozó jogszabálytól függően négy példányt, egyéb nyomdai elemekből pedig két-két kötelező példányt kell a Nemzeti Könyvtárba eljuttatni. Emellett a könyvtár gyűjti az osztrák szerzők külföldön megjelenő összes műveit, valamint azokat a műveket, amelyek az osztrákokra vagy az osztrák szellemre és kultúrára vonatkoznak.”

A bibliotéka funkció mellett kiemelésre méltó az építészeti remekműként is aposztrofálható létesítmény küllemét meghatározó szobrok, falfreskók és művészi kivitelezésű földgömbök egész sora is. A könyvtárban külön részen találhatók meg a kéziratok, ritka könyvek, valamint egy térkép- és földgömbmúzeum, továbbá papírusz-, zene-, inkunabula- és az Ariadne nevű női és nemi tanulmányok gyűjteménye. Honlapja a szikárnak mondható onb.ac.at címen érhető el.


Megosztás

Egypercesek

Ötvenegy különleges ember története

Ötvenegy különleges ember története

Bemutatták Sal Endre legújabb könyvét

Adventi Könyvvásár Kolozsváron

Két év kihagyás után tartják meg az eseményt az erdélyi magyar könyvkiadók

Laáramlás

Laár András mesél Zenéről, humorról, filozófiáról, vallásról és sok minden másról a most megjelent önéletrajzi könyvében

Így kell nézni egy futballmérkőzést

A modern labdarúgást közérthetőn elemző könyv jelent meg a tévéből és podcastekből ismert három hazai szakértő tollából

Eddig ismeretlen Hegel jegyzetekre bukkantak

Hegel munkásságának jelentős része csak előadásaiból ismert, így a most előkerült, példátlan nagyságú anyag hatalmas jelentőségű lehet