55 oldalas szemletanulmány készült nemrég az olvasás egészségre gyakorolt hatásairól. A június végén publikált anyagot az Országos Széchenyi Könyvtár 14 munkatársa írta, szerkesztette. A tanulmány tudományos vonalon megy végig olyan témákon, mint: milyen hatással van az olvasás az agyra, a mentális állapotra, az időskori állapotra, illetve kifejti azt is, hogy van-e esetleg negatív hatása az olvasásnak. A teljes tanulmány a ki.oszk.hu oldalon lelhető meg.

Kép forrása

A „gyorsan habzsolt ismeretek”

Valahol annyira magától értetődő, hogy az olvasás hasznos, hogy az átlag emberfiának eszébe nem jutott volna, hogy külön tanulmányt, mi több, szemletanulmányt állítson össze az olvasás egészségre gyakorolt hatásáról. Hogy mégis elkészült egy ezzel a témával foglalkozó anyag, az bizonyára annak is köszönhető, hogy digitális forradalom ide vagy oda, az olvasási kedv a 40 plusszos nemzedékeknél alig csökken, míg a felnövekvő generációknál – amúgy trendszerűen – továbbra sem túl erős.

Az olvasás hatásáról, Freund Tamást, Széchenyi-díjas neurobiológust már az elején idézik: „Belső világunk fejlesztéséhez és a hatékony tanuláshoz arra van szükségünk, hogy érzelmek és motivációk társuljanak az agyunkba jutott információkhoz. A gyorsan habzsolt ismeretek, melyekhez agyunk idő híján nem tud érzelmi töltést társítani, kihullanak a rostán.” A „gyorsan habzsolt ismeretek” egyértelműen a digitális forradalom fő vívmánya, az internet, és az ott ránk ömlő mérhetetlenül nagy információmennyiséget jelzik, melyek fő fogyasztói a 90-es évek második felében, illetve az ezredforduló után születettek.

Kép forrása

Agykutatás és az idegtudomány

Az Országos Széchenyi Könyvtár 14 fős teamje már az anyag elején, az „Elöljáróban” című fejezetben jelzi: „…az olvasást a sok szubjektív tényező okán borzasztóan nehéz megismételhető eredményeket hozó tudományos módszerekkel vizsgálni, noha vannak rá törekvések, elsősorban az agykutatás és az idegtudomány terén.” Látható, hogy elsőre úgy tűnhet, hogy „nincs itt semmi megállapítanivaló”, hiszen túl sok az olvasás hatásai tekintetében a szubjektív tényező. A csoportnyi szakember mégis nekilátott, mert a tudomány – igaz, csak viszonylag szűkkörben de – mégis rendszeresen foglalkozott a témával.

A szemletanulmány elkészítésének alapját jelentette, hogy az OSZK-team a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtáráról kapott egy 27 tételes bibliográfiát, melyben a 2017 óta keletkezett nemzetközi szakirodalom volt megtalálható.

Kép forrása

A családon belüli verbális közeg

A dokumentum egyik velős része az „Idegi hálózatépítés – az olvasás és az agy” című fejezet, melyben megállapítják: már kisgyerek korban is megfigyelhetők összetettebb agyi struktúrák azoknál, akik jobb társadalmi körülmények között lévő családokban élnek. Emellett azok a gyerekek, akik olyan családban élnek, ahol a szülők, rokonok rendszeresen olvasnak, ott számukra később jobb olvasási eredmények születnek, illetve „a szókincs, a családon belüli verbális közeg, a mesélés, felolvasás” tekintetében előnyhöz jutnak akár egészségük alakulása terén is. Itt olvasható az is, hogy bár az olvasás magányos tevékenység, annak számos közösségre irányuló, közösségbe való beilleszkedésről szóló folyománya van. A szociális vonatkozások között külön szöveget szemelvényeztek a tanulmányba az olvasás viselkedésre való hatásáról is. E ponton a repülőgép szimulátorokhoz hasonlítják az olvasást, melynek során „a fiktív narratívákkal és karakterekkel való foglalkozás amolyan tréning üzemmódot kínál” az alanynak, ezáltal is jobban karban tartva az agy és azon keresztül az egész emberi test működését.

Érdekes fejezet a mentális állapot és olvasás kapcsolatát feltáró rész, ahol megállapítást nyert, hogy a biblioterápia, a terápiás célú olvasás – bár természettudományos módszerekkel nem teljes mértékben alátámasztható tény, de – a tapasztalatok szerint jót tesz a mentális egészségnek. Ekkor már arról is szó van, hogy az olvasás segítségével milyen mentális betegségeket lehet a gyógyulás útján felszámolni. A szemletanulmány többi részéhez hasonlóan itt is nagyon sok hivatkozást emelnek be a szerkesztők, melyek között rangos nyugati egyetemek, kutatóközpontok információit is idézik.

Kép forrása

Olvasás, oktatás, munka

Szintén különleges fejezet az időskori demenciával való küzdelemben alkalmazott olvasás. Itt ugyancsak megállapítást nyer, hogy az olvasással hatásosan javítható a kialakult rossz állapot, melyből szintén következik az egészségesebb, a jobb életminőség állapot elérése.

A szemlézés kitér a szociológiai vonatkozásokra is, melynél kiemelik, hogy az olvasás, az oktatással, a munkával szoros összefüggésben van, melyek megléte egészséges, egészségesebb életet adhat. Az egyik leginkább meglepő összegzés mégis az olvasás negatív hatásairól szóló rész, melyben többek között arról van szó, hogy egyrészt a szem terhelésével és így romlásával kell számolni a sok olvasásnál, illetve a digitális eszközökön való olvasásnál ez fokozottabb.

Ráadásként jegyzik meg, hogy a papíralapú olvasás jobb szövegértést eredményez, az Y- és Z-nemzedék tagjainak digitális olvasási gyakoriságát ismerve az okostelefonokon, e-bookokon, tabeteken való olvasás nem a jó választás.

A dolgozat zárszavában a szerkesztők – újra elővéve a szimulációs hasonlatot, rámutatnak, hogy az olvasás egy olyan tevékenység, melynek révén agyunk ideghálózata „hozzásegít minket, hogy belehelyezkedjünk egy fiktív univerzumba és más emberi nézőpontokba.” Ennek pedig – ha nem is közvetlen és egyértelmű, de – tudományos kutatásokkal alátámasztott jó hatása van az egészségünkre.