Szép aktualitása mostani cikkünknek, hogy kereken egy éve számolt be honlapján a fenntartóként működő Országos Széchenyi Könyvtár, hogy befejeződött a zirci ciszterci apátságban található Barokk-terme. A Ciszterci Műemlékkönyvtár a rekonstrukciónak köszönhetően nemcsak a létesítmény terei újultak meg, de a barokk bútorzat is, illetve az új kialakítás reprezentatív, klimatizált helyiséggé varázsolt a termeket, ahol konferenciák, kiállítások, művészeti rendezvények, de akár esküvők is megtarthatók. 

A régi kort idéző belső igazi 21. századi adottságokkal bővült, így például informatikai rendszerrel, melynek révén a múzeumi funkció is erősödött, az intézményben az infópultok és a fotópont lehetővé teszik a látogatók modern kiszolgálását. 

Figyelmes olvasóink számára bizonyára feltűnik majd, hogy a most bemutatott intézmény históriája szinte teljesen megegyezik a sorozatunk első fejezetében előtárt zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár történetével, ami azért is lehetséges, mert ugyanarról a helyről van szó, csak ezúttal egy azon belüli másik könyvtárról ejtünk szót. 

Maga az apátság, ahol a könyvtár található, egy valóban lenyűgöző épületegyüttes, mely III. Béla királytól kapott letelepedési engedély alapján létrejött francia eredetű szerzetesrend otthona lett. Az egykori monostor, az 1182-es alapítástól a török korszakig élte első virágkorát, de a török uralom, illetve harcok idején a monostor és a benne lévő könyvtár teljesen elpusztult. 

A megújulásig, újraindulásig egészen az 1700-as évek elejéig kellett várni, akkor a sziléziai Heinrichau-ból érkezett szerzetesek újrateremtették a zirci bibliotékát. A Barokk-teremig való eljutás már a komplexumhoz vezető úton megtörténik, hiszen a kéttornyú templom ugyancsak ebben az építészeti stílusban épült. A terem lenyűgöző része a bútorzat, mely már 1750-ben szolgálta az ide betérőket. Ezekben tartották az egykori szerzetesek azt a közel négyezer darabból álló könyvkészletet, melyet Franciaországból hoztak magukkal. 

Kedves történeti epizód kötődik a könyvtárhoz, mely arról szól, hogy az eredetileg szemlélődő életmódot folytató szerzetesek a 19. században már a tanítás szolgálatát is bevállalták, mely új funkcióban az egyre bővülő könyvtárnak bizonyára nagy szerepe volt. 

A Barokk-teremben jelenleg mintegy kétezer kötet található. A bútorzat, melyekben a könyveket tartják, egyfajta védelmet is ad a kódexeknek, kéziratoknak a megfelelő hőmérséklet, páratartalom, fényviszonyok tekintetében. 

Itt olyan könyvritkaságok találhatók, mint többek között egy 1470-ből származó nyomtatvány, Szent Ambrus keresztény erkölcstani szövege, illetve a ritkaságnak számító, Forray Iván gróf által a 19. század első felében lejegyzett útinapló, továbbá Hartmann Schedel 1493-as keltezésű nürnbergi krónikája, Petrarca 1491–92-es velencei kiadású, olasz nyelvű verseskötete, Werbőczy István híres Tripartitumának 1571-es kiadása és David Dietrich Flora universalis című, negyvenhét kötetes növényhatározója.