2019-ben az Amazon immár megkerülhetetlen szerepet játszik az üzleti életben, tulajdonosa, Jeff Bezos a világ leggazdagabb emberévé vált. De honnan is indult ez a sikertörténet? 1995-ben online könyvesboltként kezdett működni, egy teljesen más üzleti modellt követve, mint a vetélytársak. Bezos kitartása kifizetődőnek bizonyult, ennek egyik ékes példája a 2007-ben megjelent e-olvasó, az Amazon Kindle. Bezos „gyermeke” mellett több márka is próbált betörni az elektronikus könyvek piacára több kevesebb-sikerrel, de megszorítani egyiküknek sem sikerült a nyomtatott olvasnivalókat, noha több helyen jelentős előnnyel indulnak.

Kép forrása

A Guttenberg-projekt
Az e-könyvekkel kapcsolatban több mint negyven évet érdemes visszamenni az időben, ekkor kezdték el a Gutenberg-projektet, egy máig tartó, könyvek digitalizációjára fókuszáló munkát. Sejteni lehetett, hogy ahogy nő az adatbázis és a letöltések száma, úgy jelentkezik az igény egy hordozható, kiemelkedő üzemidővel rendelkező olvasóra, mert a klasszikus monitoron történő olvasás nem működőképes hosszútávon. Az áttörést 1993-ban Joseph Jacobson hozta meg, aki a Xerox korábbi technológiáját tökéletesítve megalkotta a könnyen kezelhető e-papírt. A számítógépeknél használt kijelzővel szemben itt a felülről visszaverődő fény teszi láthatóvá a tartalmat, nem pedig a képpontok (pixelek), és a megjelenített szöveg megőrzéséhez sincs szükség további energiaellátásra, mint például a tv-nél vagy a monitoroknál. 
Miután a tömeggyártásra alkalmas technológia rendelkezésre állt, sorban jelentkeztek a világhírű gyártók különböző termékekkel: a Sony, a Fujitsu, a Seiko és a Hitachi is próbálta hasznosítani az új technológiát, de a legnagyobb sikert egyértelműen az Amazon érte el, 2007-ben piacra dobták első e-olvasójukat, a Kindle-t, aminek változatai ma is a legnépszerűbbnek számítanak a szegmensben. 

Kép forrása

Anyagilag is megéri
Közben az olvasókra készülő tartalom is robbanás szerűen gyarapodott. Ma már a választék egész széles skálán mozog, a könyveken kívül magazinokat is vásárolhatunk digitális formában, de még közel sem teljes a lista. Több olyan, kevésbé köztudatban lévő szerző műve sem érhető el elektronikusan, akiknek a könyvei minden könyvesbolt polcain megtalálható. 
Hatalmas pozitívum viszont a beszerzés utáni anyagi ráfordítás. Míg maga az olvasó egy nagyobb kiadás (húsz-harmincezer forint körül mozog az ára), utána töredék áron szerezhetjük be a rá való könyveket. A Magyar Elektronikus Könyvtárnak hála, számos hazai és külföldi klasszikust tölthetünk le teljesen ingyen, de amit ott nem találunk meg, azt is a bolti ár 50-60%-ért vásárolhatjuk meg. 

Kép forrása

Majdnem tökéletes
És egy igazán nyomos érvet hagytam a végére: az azonnali hozzáférhetőséget. Előfordult, hogy egy hajnali indulás előtt jutott eszembe, hogy érdemes lenne készülni egy részletesebb útikalauzzal, térképpel vagy olvasnivalóval. Szerencsére a beszerzést pár perc alatt le lehetett bonyolítani a fotelból, ha pedig elboldogulunk az angol olvasnivalóval, akkor a lehetőségek tárháza közel végtelen a tartalmat illetően.
Jómagam öt éve használok e-olvasót, és egy percig sem bántam meg a vásárlást. Nem a könyvek helyett, hanem azokat kiegészítve tud remekül hasznosulni. Egyetemi éveim alatt óriási segítség volt, hogy nem kellett a több száz oldalas tételeket magammal cipelni vagy laptopon olvasni az ajánlott cikkeket. Gyakran forgatom hírességek önéletrajzi könyvét, itt is nagy segítség volt, hogy a megjelenés után, amikor a könyvtárakban is egyből elkapkodták a példányokat, pár kattintással be tudtam szerezni. Utazáskor szinte már csak ezt viszem magammal, a három hetes üzemidő bőven elég egy hosszabb útra is. Viszont az otthoni könyvolvasást soha nem tudta kiváltani. Egy frissen nyomtatott, újonnan kézbe vett könyv illatát semmi nem pótolhatja.