Lipcsei csúcs

Csúcsot javítottak Lipcsében: a hagyományos könyvvásáron száznyolcvanhatezer látogató vett részt. A német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválján legutóbb tavaly regisztráltak látogatói csúcsot, akkor százhetvenötezren fordultak meg a lipcsei vásárvárosban.

Háromszáz éves vásár

Lipcsében már a 17. század óta rendszeresen rendeznek könyvvásárt. Egészen a második világháborúig a lipcsei volt a legrangosabb vásár a német nyelvterület könyvszakmájában. Igaz ugyan, hogy Frankfurtban már 1370-ben megrendezték a „Könyvek vásárát”, és 1450-től ez a város volt a Gutenberg eljárása szerint előállított, akkor még különálló ívek formájában, fahordókban szállított könyvekkel való kereskedés vezető helyszíne Európában, azonban a 18. században Lipcse vette át a szerepét.
A két város sokáig vetélkedett egymással, vajon melyik lesz Európa legnagyobb könyvvására. Lipcse 1632-ben vette át a vezetést, ekkor haladta meg először a lipcsei könyvesek száma a Frankfurtban megjelenőket. Ettől kezdve azonban a szász nagyváros több mint háromszáz éven át a kontinens, sőt tulajdonképpen a világ legfontosabb könyves centruma volt.
A helyzet 1945-ben változott meg, az NDK és az NSZK szétválása után a lipcsei könyvvásár jelentősége drasztikusan csökkent, majd 1952-től – amikor a nyugati kiadók ismét megjelenhettek Lipcsében – fő funkciója az lett, hogy találkozási lehetőséget biztosított a keleti és nyugati könyvbarátoknak, könyvkiadóknak, könyves szakembereknek. A hetvenes évektől egyfajta politikai-kulturális barométerként lehetett értelmezni mindazt, ami Lipcsében történt, vagy történhetett, a nyugati politológusok, újságírók, elemzők messzemenő következtetéseket vonhattak le a kommunista rezsim által uralt könyvvásár lehetőségeiből. Az enyhüléssel párhuzamosan a nyolcvanas években már komoly rendezvénysorozat kísérte a könyvünnepet, amelyből mára kifejlődött a lipcsei könyvvásár egyedi hangulata.

Díjak és díjazottak
A vásár az ország újraegyesítése óta ismét nagyszabású rendezvény, és a kialakult rend szerint négy jelentős díjat is átadnak.
Az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját az idén a kortárs román irodalom legnagyobbjai között számon tartott, önmeghatározása szerint a „neoromantikus” irányzatot képviselő Mircea Cartarescu kapta meg a Vakvilág (Orbitor) című trilógiájáért, amelynek első, Bukarestről szóló része magyarul is megjelent A bal szárny címmel.
A Lipcsei Könyvvásár Díját három – szépirodalmi, műfordítói és szakkönyv – kategóriában osztják ki. Ezekre száztizenöt kiadó négyszázöt könyvvel pályázott. A szépirodalmi kategóriában a díjat egy költő nyerte el, Jan Wagner, aki az ember természeti környezetéről ír verseket, és a Regentonnenvariationen (Variációk esőhordóra) című kötetéért kapta az elismerést.
A műfordítói kategóriában Mirjam Pressler kapta a díjat Ámosz Oz Judas (Júdás) című regényének német fordításáért, míg a szakkönyv kategóriában Philipp Ther osztrák történész jelenkor-történeti munkáját, a Die neue Ordnung auf dem alten Kontinent. Eine Geschichte des neoliberalen Europa (A fiatal rend az öreg kontinensen – A neoliberális Európa története) című gazdaság-, politika- és kultúrtörténeti tanulmányát díjazták.

Bemutatkozó magyarok

Magyarország az idén is önálló nemzeti standdal jelentkezett, a koncepciót a Balassi Intézet Publishing Hungary programja keretében a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) dolgozta ki. A német nyelven frissen megjelent magyar, illetve magyar vonatkozású művek közül többnek külön rendezvényeket szerveztek – jelentette a Távirati Iroda.
Barnás Ferenc –, aki az angol nyelvterületen már komoly kritikai sikereket ért el – A kilencedik című regényének német fordításával (Der Neunte) jelentkezett. A kötet megjelenését a fesztiválra időzítették, és két beszélgetéssel egybekötött felolvasást rendeztek.
Kiss Noémi a második német nyelvű kötetével jelentkezett Lipcsében, ez a Rongyos ékszerdoboz. Utazások keleten (Schäbiges Schmuckkästchen) című irodalmi útinapló, amelynek révén a magyar irodalom kelet-közép-európai összefüggések közé helyezve is megjelenik Lipcsében.
Tóth Kinga német költőtársával, Michael Barthellel egy hangköltészeti performansz keretében mutatta be költeményeit az All machine – A létezés mechanikája című ciklusából, amely németül tavaly jelent meg. Az ember és a gép kölcsönhatását megelevenítő hangperformansz nagy sikerrel szerepelt a tavaly őszi Frankfurti Könyvvásáron is.