Alig néhány napja nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállítása, máris következik egy könyvbemutató, ugyancsak a nagy holland festőhöz kapcsolódóan. És a Szatyor Bárban november ötödikén, szerdán tartandó könyves esemény éppen olyan különleges lesz, mint a Szépművészeti Múzeum tárlata.

Kiállítás és képregény
Igaz, a most megjelenő kötet nem annyira átfogóan ábrázolja a tizenhetedik századi holland művészetet, mint a múzeum kiállítása, de a maga nemében ez is zseniális alkotás.
Úgy tűnik, a Hollandia arany évszázadának eredeti, szellemes, szokványostól eltérő bemutatása a hollandoknak is fontos. Ezért adott megbízást a holland Irodalmi Alapítványt az amszterdami Rijksmuseum támogatásával egy fiatal, tehetséges művésznek: készítené el Rembrandt életrajzát.
Persze nem akármilyen művésznek, és nem is akármilyen életrajzot rendeltek az alkotótól.
A napokban magyarul is megjelenő életrajz ugyanis képregény, alkotója pedig képregény-rajzoló.
És, bár Hollandiát nem szoktuk ugyan a képregényes világhatalmak közé sorolni, a holland képregény-kultúra egészen jó egészségnek örvend, számos egyedi hangú alkotónak biztosít teret. Köztük az 1962-ben született Raymond Kootnak, aki 1996 óta a Typex művésznevet használja, és ezen a néven mára Hollandia egyik legnagyobb grafikusa lett. A Rembrandt az első könyvhosszúságú képregényre.
Azt azonban nem árt megemlíteni itt, hogy a holland Irodalmi Alapítvány felkérése nem valamiféle őrült, és egyedi kezdeményezés. Typex Rembrandtja egy nagyszabású projekt része, amelynek keretei között a holland festészet több mesterének életrajzára megjelenik. Természetesen a Rembrandt-életrajzhoz hasonlóan, képregényes formában.
Talán így akarják közelebb vinni a klasszikus kultúrkincseket a fiatalabb nemzedékekhez hollandok. Bár, ha ez volna a cél, akkor ma már inkább valami számítógépes játékra kellene adaptálni a nagy alkotók életét…

Pletykákból szőtt történet
Persze, hogy éppen Rembrandt életrajzát miképpen lehet izgalmas formában feldolgozni, az már önmagában is komoly kihívás. A nagy festő után alig maradtak dokumentumok, a róla szóló híradások, vélemények nagy része nem korabeli, ami viszont korabeli, az nem ellenőrizhető. Néhány száraz adat, és rengeteg pletyka, jobbára rosszindulatú, de semmi esetre sem hízelgő pletyka maradt ránk a művészről.
Mivel azonban a képregény-rajzoló feladata nem az volt, hogy történelmi szempontból hiteles életrajzot készítsen, Typex úgy döntött, hogy valamennyi elterjedt pletykát bele szövi a történetébe. Így ez a kötet semmilyen szempontból nem tekinthető hagyományos életrajznak: képregény, ami mendemondákra épít, ráadásul tizenegy fejezete még csak nem is szabályos kronológiai sorrendben követi egymást. óriási kihagyásokkal lépeget az alkotó Rembrandt életében, gyerekkoráról például semmit nem tudhatunk meg, de azokról az évekről sem, amit Typex nem talált érdekesnek. Viszont hangsúlyosan megjelenik minden fontos momentum, egy nagyszerű tehetséggel megáldott alkotó életének sorsforító eseményei, szereplői, ihletet adó élményei.
Bayer Antal, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője így ír a könyvről: „Rembrandt egyéniségének, jellemének a mozaikkövei ezekben az epizódokban kristályosodnak ki. Látjuk néma, passzív szemlélőként, commedia dell’artéből szalasztott balekként, boldog szerelmesként és szeretőjét érdekből sorsára hagyó érzéketlen egoistaként. Látjuk, amikor felismeri, hogy imádott felesége halála után képtelen lesz egyedül boldogulni, és látjuk, amikor féktelen költekezése miatt kénytelen tudomásul venni, hogy félnótás fia meg a cselédje alkalmazottjává válik.”

Újrarajzolt festmények
A hozzáértők szerint Typex minden munkájához egyedi ábrázolási módot választ, és adott esetben egy egészen különleges, Rembrandt rajzaira és színhasználatára emlékeztető képregényt alkotott meg. A holland festő egyik-másik közismert festményét egy az egyben bemásolta a történetbe, más híres képek finom utalásként jelennek meg a kötetben.
Marijn Schapelhouman, a Rijksmuseum grafikai restaurátor osztályának vezetője így ír a holland képregényrajzoló munkájáról: „Typex majdnem három éven át Rembrandttal élt: vele foglalkozott éjjel-nappal, esőben és szélben. Intenzív együttélésük eredménye ez a lenyűgöző vizuális csemege, amelyben a szerző megrajzolja saját Rembrandtját: a szeszélyes, hiú, arrogáns, nyers, sértődékeny, mindemellett elragadó és olykor szinte szeretni való festőt. Akit épp önnön zsenialitása tesz tönkre: nem tud mit tenni, hatalmas művésznek született.
A Rembrandt című képregény nem kulturálisan korrekt hagiografikus irat, szentéletrajz – nagyon is életszagú és direkt, rendkívül tartalmas képeskönyv azoknak, akik testközelből akarják megismerni a XVII. század egyik legnagyobb festőjét. A rajzoló mesteri módon alakítja történetét: nagyszabású és részletesen megrajzolt tömegjelenetek néha szinte absztrakt, aprólékos részletekkel váltakoznak; komor barnával telerajzolt oldalak után szinte ránk zúdul a színek kavalkádja. A Rembrandt olyan könyv, amelyet újra meg újra levesz a polcról az ember; minden erényét és csodáját csak hosszas és alapos tanulmányozás után tárja fel.”
Azoknak tehát, akik tervbe vették, hogy meglátogatják a Szépművészeti Múzeum Rembrandt-kiállítását, vagy kedvelik a különleges képregényeket, mindéképpen érdemes lesz elmenniük Typex magyarországi könyvbemutatójára. Typexszel Bayer Antal fordító, szerkesztő, szakíró, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője beszélget majd, s a belépés természetesen ingyenes.