Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világemlékezet listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött, a tinta színe után Arany Kódexnek nevezett Codex Aureus - közölte pénteken a Krónika című erdélyi hírportál a Román Nemzeti Könyvtár bejelentésére hivatkozva.

Kép forrása
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex Aureus - a gyulafehérvári érsekség honlapján fellelhető leírás szerint - Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete alapján a világhírű Batthyáneum könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspök tulajdona. Nagy Károly császár aacheni udvarában 810 körül készült az a négy evangéliumot, valamint gyönyörű miniatűröket, színes oldalkereteket tartalmazó, 474 oldalból álló liturgikus olvasókönyv, amelyet a császár halála (814) után a hesseni Lorsch kolostorának adományoztak. A borjúbőr pergamenre arany tintával írott kódex neve a tinta színe után Arany Kódex (Codex Aureus), míg az első őrzési helye után német nyelvterületen Lorscher Evangeliarnak nevezik. Mindkét fedele elefántcsontból készült ötrészes dombormű rézkeretben. A kódex a XVI. században, a háborúk idején ismeretlen körülménynek között négy részre osztva három városba és négy múzeumba jutott.

A Batthyáneumot 1949-ben elvette az egyháztól a román kommunista állam, hivatalosan azonban csak 1961-ben államosították. A Batthyáneum és benne az Arany Kódex most is a román állam tulajdona.  Ez a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakövetelnek a román államtól, a per jelenleg Strasbourgban folyik.    

Az egyedülálló kulturális és természeti értékeket listázó világörökséghez hasonló Világemlékezet Programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította az UNESCO azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse.