Különös karriert ugyan nem futott be a magyar olvasók körében J.M. Coetzee A barbárokra várva című utópisztikus regénye, de a szerzőről később kiderült, hogy az 1980-ban kiadott kötete után továbbiakat írva bizony irodalmi Nobel-díjra érdemes. A most ajánlott regénye még a rendszerváltás előtt vált elérhetővé a magyar olvasók számára, akkor annak volt köszönhető a fordítás és a publikálás, hogy a történetet a sci-fi műfajába sorolták, ellentétben például Orwell 1984-ével.

Kép forrása

John Maxwell Coetzee A barbárok várva című könyve kapcsán több alapkérdés is felmerül. A legfőbb, hogy annak tartalma, üzenete, stílusa ellenére miért nem vált a mű kultdarabbá? A 2003-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, holland származású szerző az elnyomó rendszerekről szóló könyve egy képzeletbeli világban játszódik, ahogy Orwell 1984 című, hasonló témájú története, de Coetzee mégse kapott akkora figyelmet, mint angol társa. Vajon miért? 
A kötet magyarországi karrierjében az is furcsa, hogy azt már háromszor kiadták, először 1987-ben, legutóbb pedig tavaly, és mégsem beszéltek róla eleget ahhoz, hogy a már említett „vetélytársához” hasonlóan rendszeres témája vagy illusztrációja legyen az elnyomó államrendszerekről folytatott diskurzusoknak. Vajon mi az oka ennek? A regényről egy évvel ezelőtt nyilatkozott az új kiadásért felelős szakember, Filippov Gábor, az Athenaeum Kiadó szerkesztője. Elmondta, hogy a zsarnokságról és az emberi brutalitás lélektanáról szóló kötet egy olyan megújhodott, újraszerkesztett formában került immár harmadszor a magyar olvasók elé, mely szakmailag a korábbi változatoknál sokkal nagyobb odafigyeléssel, alapossággal készült. 
A nem túl bonyolult történetben egy, a nagy Birodalmat képviselő ezredes és az igazságot minden áron szem előtt tartó bíró elhúzódó párharcát ismerhetjük meg. Az ezredes a Birodalom ellenségeiként tekint az erődrendszerrel védett határokon kívül élő barbárokra, míg a bíró, a történet alaphelyszínéül szolgáló erőd vezetőjeként, ismerve a nomádokat, nem tartja őket veszélyesnek, éppen ezért megvédi őket a túlkapásoktól, melyeket az ezredes és katonái elkövetnek a barbárok ellen. Pártfogásért a bíró nagy árat fizet: az ezredes politikai koncepciós pert akaszt a nyakába, aminek során kiderül, hogy valójában hogyan is működik a Birodalom. Az állami terrorgépezetek belső világáról szóló regények sorába tartozó A barbárokra várva egy újabb tégla abban a bizonyos falban, mely egy másfajta változatban mesél a szabadság és a tömeges rabság, az igazság és az elnyomás folytonos küzdelméről. Coetzee regényének fő kérdése, hogy kiderül-e, hogy valójában kik is a barbárok? A békés nomádok vagy az államterror fenntartói?