Erdélyi történet románul
Románul is megjelent Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiája. Az kötet bemutatóját szombaton tartották a román könyves szakma egyik legjelentősebb éves rendezvényének számító Bookfesten, majd Bukarest után Kolozsváron és Bonchidán is be fogják mutatni.

Kép forrása
A könyvbemutatón a fordítást jegyző Marius Tabacu elmondta: nagy öröm számára, hogy a trilógia végre olvasható románul. A Román Kulturális Intézet gondozásában megjelent műről kifejtette: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”.
Tabacu szerint Bánffy fiktív, lelki Erdélyt hozott létre a regényben. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet, amely – mint mondta – nagy ajándék a magyarság részéről a románoknak.
„Azért fontos, hogy a román olvasókhoz is eljut ez a mű, mert megtudhatják, miként gondolkodott egy magyar arisztokrata a románságról, a regénynek ugyanis nagyon sok román szereplője van. A gróf a román parasztokkal, a mócokkal nagyon jó viszonyban volt, szépen írt róluk” – mondta Marius Tabacu, hozzátéve, hogy a műben nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett arra, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk, és pozitív példát akart mutatni azoknak a magyar polgároknak, kisnemeseknek, akik nem mindig viselkedtek korrektül a románokkal.
A Bánffy-trilógia kiadásához a Balassi Intézet bukaresti központja is hozzájárult. Kósa András László, az intézmény igazgatója úgy véli, hogy a mű kiadása románul azért fontos, mert megmutatja azt a reális nemzetiségi együttélést, amely Erdélyt jellemzi, és közelebb hozza a románokhoz az erdélyi magyar arisztokrata világot.
A könyv bemutatkozóján, a bukaresti Bookfesten egyébként egymillió kötet, négyezer cím és háromszázötven esemény közül válogathatott a közönség. A seregszemle idei díszvendége Nagy-Britannia volt.

Kép forrása
A könyvbemutatón a fordítást jegyző Marius Tabacu elmondta: nagy öröm számára, hogy a trilógia végre olvasható románul. A Román Kulturális Intézet gondozásában megjelent műről kifejtette: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”.
Tabacu szerint Bánffy fiktív, lelki Erdélyt hozott létre a regényben. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet, amely – mint mondta – nagy ajándék a magyarság részéről a románoknak.
„Azért fontos, hogy a román olvasókhoz is eljut ez a mű, mert megtudhatják, miként gondolkodott egy magyar arisztokrata a románságról, a regénynek ugyanis nagyon sok román szereplője van. A gróf a román parasztokkal, a mócokkal nagyon jó viszonyban volt, szépen írt róluk” – mondta Marius Tabacu, hozzátéve, hogy a műben nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett arra, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk, és pozitív példát akart mutatni azoknak a magyar polgároknak, kisnemeseknek, akik nem mindig viselkedtek korrektül a románokkal.
A Bánffy-trilógia kiadásához a Balassi Intézet bukaresti központja is hozzájárult. Kósa András László, az intézmény igazgatója úgy véli, hogy a mű kiadása románul azért fontos, mert megmutatja azt a reális nemzetiségi együttélést, amely Erdélyt jellemzi, és közelebb hozza a románokhoz az erdélyi magyar arisztokrata világot.
A könyv bemutatkozóján, a bukaresti Bookfesten egyébként egymillió kötet, négyezer cím és háromszázötven esemény közül válogathatott a közönség. A seregszemle idei díszvendége Nagy-Britannia volt.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig