Az egyik legrégebbi irodalmi kérdés a múzsa témája. Ókori drámák és eposzok alkotói hőseitől kezdve a középkor szakrális tehetségein, a reneszánsz és felvilágosodás világra tekintő elméin keresztül az újkor, a modern és a posztmodern művészekig mind-mind múzsáért kiáltottak. És bár Braskó Csaba Múzsa című könyve nem művészetről, hanem életvezetésről, pszichológiáról szól, mégis az ihletés van a középpontban.

Braskó Csaba Múzsa című regényének főhőse egy vendéglátóban dolgozó cirka harmincas hölgy, akinek élete romokban hever. Munkahelyi gondok, elhagyatottság, magány, családi botrányok – egyszóval: krízis. Éva nem tudja, hogy a rá nehezedő terhek súlya alatt miért ne roppanna össze, nem tudja, hogy mi életének megoldása egy ilyen rendkívül válságos időszakban. E mélyponton találkozik a főhős egy férfival, akivel a szaporodó randevúkon tulajdonképpen csak beszélgetnek, a ki nem mondott szó a terápia.
E ponton viszont kinézünk a történetből, hiszen itt eláruljuk, hogy a szerző nem mellesleg szemléletfejlesztő tréner, aki hivatása során pontosan ezeket a „múzsai” feladatokat látja el, igaz, zömében a versenyszférában képez közép- és felsőszintű vezetőket. A regény ekként tehát csupán egy ürügy arra, hogy Braskó átadja tudását azoknak, akik a legkülönfélébb krízishelyzetekben vannak.
A Múzsa így egy önismereti, önfejlesztő tréning irodalmiasított változata, a kötetben található, főleg párbeszédes formán keresztül az olvasó is elindulhat egy szellemi rekreációt, belső, lelki és szellemi tisztánlátást eredményező izgalmas útra. Mivel Éva, a főhős számos problémával küzd, amikor a „trénerrel” először találkozik, az olvasó akár mazsolázhat is, hogy a gondgócok közül melyik az övé: munkahely, család, párkapcsolat, egészség, stb. A könyv nemcsak regény és önismereti edzésprogram, de megoldások könnyed, ám hatásos gyűjteménye is egyben.
Hasznos könyv.