Kortárs irodalmunk új női csillaga, Szabó T. Anna költő, író októberben mutatta be új megjelenő kötetét, a Töréstesztet. A novelláskötet több módon utal az alkotó korábbi munkáira illetve az általa nagyra tartott irodalmi elődökre, kortársakra.

A Törésteszt című novellagyűjtemény egyik legjellemzőbb és egyben legszebb vonása, hogy az egy-két oldalas történetek próza- avagy szabadversekként is értelmezhetők. Tehetjük ezt a szövegek szerkezetéből, stílusából adódóan és azért is, mert maga Szabó T. Anna is ezt erősíti meg egy helyütt a kötetről adott interjúban. Mint többek között mondja: „Az első novella, az Origó tényleg szabadvers, a test démonáról szól.” Rövid, tömör novellákat olvashatunk tehát a kötetben, az egyes írások pedig minden esetben tényleg tartalmaznak egy-egy törést, főként emberi sorsok törését. Szabó T. Anna természetesen az alaptípusokat veszi górcső alá: férfit, nőt, anyát, apa, gyermeket. A negyvenkilenc novellát tartalmazó könyvben a másik fontos elem az intenzív érzelemáradás, a dinamikus és erős reakciók sodrása. Indulatok, harag, düh, fájdalom, elkeseredés, depresszió, mámor, gyönyör, felszabadultság, hétköznapi és különleges öröm és bánat kavarog a lapokon a csattanós novellákban.  A szerző nem spórol a romantikával, a lírai megközelítéssel, de a mai ember számára nagyon is ismerős 21. századi hétköznapok apátiájával, mélységeivel sem. Egyes elemzők máris az új magyar balladai irodalom állomásának tartják a Töréstesztet, melyben a 19. századi romantikus, illetve népi ihletésű megfogalmazások és történetmesélés üti fel a fejét, míg mások úgy gondolják, hogy Szabó T. Anna, férje Dragomán György író mellett vált igazi mesterré, aki a magyar irodalom évszázadainak szépen árnyalt és kifinomultan ízléses esszenciáját képes megjeleníteni posztmodern lírájával, prózájával. A Törészteszt lényege talán pont ez: összegyűjtve tartalmazza a letűnt kor fényét, miközben a női írók zsenialitását is hozva, hiteles bensőséget és empátiát sugároz.