Kevesen lehetnek azok, akik közömbösen tekintenek Rejtő Jenő életművére. De az is tény, hogy az életmű avatott kutatói még kevesebben vannak. Olyannyira kevesen, hogy Rejtő életének tudományos igényű feldolgozása most először jelent meg. Az ellopott tragédia címen kiadott kötet szerzőjével, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusával, Thuróczy Gergellyel Csordás Lajos készített interjút.

Az író munkásságának kutatója a beszélgetés során elmondja, hogy az internet révén, rengeteg olyan forrás, többnyire sajtóközlések, került elő, amelyekről eddig nem tudott a kutatás.
Perczel Olivér levéltáros például megtalálta a Rejtő és az Egyedül Vagyunk című szélsőjobbos lap között lezajlott per anyagát. Ami azért fontos részlete az életrajznak, mert a fasisztoid orgánum hívta föl a hatóság figyelmét Rejtő zsidó származására, aminek következtében az író munkaszolgálatra vitték. De előkerültek Rejtő első házasságának válóperes iratai is, de azért az életrajzban még mindig számos fehér folt található.
Viszont Thuróczy Gergely meghökkentő tényeket is kiderített. Az interjúban elmondja, hogy Piszkos Fred nevét Sigmund Freud ihlette. „Rejtőt nagyon érdekelte a pszichoanalitika. A Nagykörut című, egyetlen számot megért bulvárlapjában ő maga írt ismeretterjesztő cikket a pszichoanalízisről.”
Különösen érdekessé teszi a kötetet, hogy egy eddig nem publikált Rejtő-kisregény több változata is olvasható a könyvben. A szerző szerint A Konzílium az őserdőben című műnek „nem készült el a végleges variációja, csak fél tucat munkaváltozatát ismerjük, miáltal rálátás nyílik Rejtő munkamódszerére. Rengeteg ötlet zsongott a fejében, folyamatosan beledolgozta őket a szövegbe, majd javított-csiszolt-kihúzott, szinte követhetetlenül. Nagyon érdekes, egyszersmind kicsit riasztó is. Sakkhasonlattal élve: nem futó-, hanem lólépésre járt az agya rugója.” Ugyanakkor azt is elmondja a kutató, hogy sajnos minden bizonnyal téves az a városi legenda, amely szerint „valakinél megvan A három testőr Afrikában folytatása Parancs az parancs címmel...”

Különösen érdekessé teszi a megjelenő kötetet az, hogy abban a kortársak véleménye is megjelenik. Thuróczy Gergely szerint a kor talán legnagyobb magyar alkotója, „Babits Mihály is azt írja 1940-ben beszélgetőfüzeteiben, hogy Howard a legdivatosabb magyar író, s új műve, a Piszkos Fred, a kapitány megszerezhetetlen.”