Ajándékkönyv

MEGJELENT: 2017. november 29. | SZERZŐ: Rácz András

Gyermekkoromban egy jól sikerült karácsony fél könyvespolccal tett gazdagabbá. Tucatnyi kötet érkezett szülőktől, nagyszülőktől, nagynéniktől és nagybácsiktól, esetleg távolabbi rokonoktól. A vicces az volt, hogy sok ajándékozó nem találta el ízlésemet, így rákényszerültem, hogy olyasmit is elolvassak, vagy legalább olyasmibe is belelapozzak, amit magamtól nem nyitottam volna ki. Mindenféléről olvastam gyerekkoromban, mindenről, amiről akkoriban könyvet írtak, s mára jó szokásommá lett a szerteágazó érdeklődés, mindenevő böngészgetés. 
Azt hiszem, az elmúlt századokban így keletkezett valamennyi művelt laikus. 


Kép forrása

Alapvető félreértés
Hogy azonban a könyv-ajándékozás kiment a divatból, annak tragikus következményei vannak. Nemcsak az, hogy alig-alig teremnek sokoldalúan pallérozott elmék, amiknek hiányával még csak-csak ellennénk valahogy, de az is, hogy drámai mértékben zuhan a fiatalok szövegértési képessége. Igen. Bármilyen meglepő, ok-okozati összefüggés van a változatos ajándékkönyv-csomag és a szövegértés között.  
A közelmúltban publikált izgalmas elemzést a The New York Times hasábjain Daniel T. Willingham a Virginia Egyetem pszichológusprofesszora. A cikket a Máshol című internetes magazin fedezte föl, innen idézem a fontos gondolatokat. 
Nos, Willingham szerint az egész szövegértés, illetve szöveg-nem-értés probléma – mert, hogy Amerikában is csapnivaló a diákok olvasási képessége – egy félreértésen alapul azt illetően, hogy hogyan olvasunk. A jelenlegi oktatási gyakorlat rosszul látja az olvasás-szövegértés folyamatait. Alapkészségként kezelik, amit egyforma sikerrel lehet alkalmazni bármilyen szövegre. Pedig a szövegértés szorosan összefonódik az általános tájékozottsággal.

Kép forrása

Rések és tudás
A professzor arra mutat rá, hogy minden prózai szövegben vannak „rések”, hiátusok, logikai ugrások, amiket az olvasónak magának kell kitöltenie. Már, ha ki tudja tölteni. A beszélő, illetve író nem tudhatja előre, hogy közönsége mekkora ismeretcsomaggal rendelkezik egy-egy témával kapcsolatban, s így, ésszerű takarékosságból egyszerűen kihagyja a köztudottnak számító dolgokat. Miközben sajnos számos tény ma már nem köztudott.  
Így állhat elő az a helyzet – magyarázza a Willingham –, hogy olvasók, akik képesek dekódolni a szöveget, azaz a mondatok minden szavát megértik, mégsem értik az egész szöveget. A professzor szerint nincs meg az a tudásuk, amit a szöveg írója megelőlegezett nekik. Ha azonban otthonosak a szöveg által feldolgozott témában, akkor – meglepetésre – a rosszul olvasók is ugyanolyan szinten olvasnak, mint a jól olvasók.
Egy kísérletben harmadikosokat – akik között voltak olyanok, akik az olvasási teszt szerint jó olvasóknak, és olyanok is, akik rossz olvasóknak számítottak – kértek fel egy futballról szóló szöveg elolvasására. Azok a rossz olvasók, akik sokat tudtak a futballról, háromszor akkora eséllyel vontak le helyes következtetéseket a szövegből, mint azok a jó olvasók, akik viszont nem értettek a futballhoz.

Kép forrása

Szélesebb kontextus
Az olvasó meglévő tudása ezen kívül szélesebb kontextust is teremt, fűzi tovább a tanár. Nem elég, hogy a tájékozott olvasó a szövegen belüli, ki nem mondott összefüggéseket megérti, de magát a szöveget is be tudja illeszteni egy szélesebb keretbe, egy szélesebb viszonyrendszerbe. Persze ez a folyamat nagyon erősen függ a személyes világképtől, de mégis, a tudás így vagy úgy a helyére teszi a különböző szövegeket. Ezt az írást a legtöbb olvasó nyilván úgy fogja értelmezni, hogy az egyfajta adalék a szövegértés problémája körüli diskurzushoz. Mások a hazai, vagy a posztmodern, globális oktatás problémahalmazába helyezik majd el, esetleg ismét más kereteket felfedezve, beillesztik a hagyományos művelődés eszközei és a modern okoseszközök között feszülő polémiába. E szélesebb tudás nélkül azonban ez az írás is, mint annyi más meg nem értett szöveg, csak lóg a levegőben, tartalmatlan, tárgytalan és érdektelen betűmassza. 
De visszakanyarodva a karácsonyi ajándékkönyvekhez, érdemes újra idézni Daniel T. Willingham professzort: „általában azok a tanulók érnek el jó eredményeket az olvasási teszteken, akik széleskörű általános tudással rendelkeznek. Ők legalább valamennyire konyítanak a szöveg által feldolgozott témához.”
Ezért sem mindegy, hogy hány könyv lesz a karácsonyfa alatt. 


Megosztás

Egypercesek

Kínai szobrok és festmények a Széchenyi Könyvtárban

Kínai szobrok és festmények a Széchenyi Könyvtárban

Kína több ezer éves kultúrája, mély filozófián alapuló művészete mindig izgalmas volt a magyarok számára

Magyarok a szófiai könyvfesztiválon

Idén tizennyolc magyar könyv jelent meg bolgár nyelven

Üvegfigurák a Radnótiban

Tennessee Williams az Üvegfigurákkal aratta első nagy színházi sikerét

Fagyos harc az Édenben

El sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem

Zárul Békéscsabán az Arany János-emlékév

A kétszáz éve született költő műveiből, önvallomásaiból, levelezéseiből, verseiből láthatnak és hallhatnak részleteket

Feliratkozás a hírlevélre

Email