Elefántember

Negyven évvel ezelőtt mutatták be David Lynch Az Elefántember (The Elephant Man) című filmjét, amiről szívesen írnánk azt, hogy nagysikerű volt, de sajnos az elismerések bőven elmaradtak az alkotás nívójától, hazánkban még azt sem tudják sokan, hogy Lynch egyik korai művéről van szó. 
David Lynch a szürreális, és minden ideget megtépázó, viszont főiskolákon mai napig népszerű Radírfej (Eraserhead) című alkotását követően Jonathan Sanger és Mel Brooks produceri párosa segédletével készítette el Az Elefántembert, ami ugyan másképp, de szintén feladta a leckét a nézőközönségnek. A címszerepben John Hurt látható, aki annak ellenére, hogy nehezen felismerhető, élete egyik legjobb játékát nyújtja. 

Kép forrása

A természet rossz tréfája
A mese igaz történetet dolgoz fel. Az igazi Elefántember, John Merrick 1860-ban született Angliában, édesanyját pedig a terhessége nyolcadik hónapjában földre döntötte és megtaposta egy elefánt. Legalábbis a film szerint. A valóságban másképp történt. Ezt egyenesen Merrick tollából tudhatjuk meg: „Leicesterben születtem, a Lee utcában. 1860. augusztus 5-én láttam meg a napvilágot. A deformációk, melyeket ma mutatok, nem voltak láthatók születésemkor, hanem öt éves koromban kezdtek kifejlődni. Iskolába jártam, akárcsak a többi gyerek, úgy tizenegy-tizenkét éves koromig…” 
Naplója szerint normális külsővel született, teste kamaszkorára torzult el olyan mértékben, hogy mostohaanyja eltaszította magától. Ezt követően egy cirkuszi társulathoz került, ahol a kor szokásainak megfelelően, mint furcsaságot, a természet rossz tréfáját mutogatták a közönségnek. Megalázó helyzetéből Merricket a londoni kórház orvosa, dr. Frederick Trever (Sir Anthony Hopkins) mentette ki és vette maga mellé a klinikájára, ahol négy év múlva, huszonhét évesen hunyt el. Halálának oka nem ismert, de valószínűleg megfulladt, más források szerint kificamította a nyakát, amikor a nagy és súlyos feje alvás közben lebukott az ágyról. 

Kép forrása

Egymillió dolláros csontváz
1997-ben röntgennel és CT-vel is megvizsgálták Merrick földi maradványait, és arra a következtetésre jutottak, hogy a betegsége nem kizárólag a róla elnevezett kór volt, hanem az ennél jóval ritkább, szintén örökletes ún. Próteusz-szindróma, amiről még ma is viszonylag keveset tudnak, hiszen az eddig ismertté vált esetek száma száznál is kevesebb. 
Michael Jackson egyébként 1987-ben egymillió dollárt ajánlott fel a London Memorial Hospital Centernek John Merrick csontvázáért. Az ár eredetileg ötszázezer dollár volt, amit Jackson az első elutasítást követően megduplázott. 
Lynch a végig fekete fehér alkotásban Merrick gyerekkorával nem foglalkozik, a cirkusz viszont meghatározó eleme a filmnek, szörnyűsége kontrasztban áll azzal a rengeteg pozitív dologgal, amit főhősünk az orvosától kapott hátralévő élete során. 

Kép forrása

Aki a film miatt lett színész
A filmet összesen nyolc Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film, főszereplő és rendező, ám egyiket sem kapta meg. Ezzel szemben színpadon is sikerrel futott a megrázó történet. Merrick szerepét David Bowie alakította a Brodway-n, Bradley Cooper, aki később szintén itt játszotta az Elefántembert, eleve a film miatt választotta a színészi hivatást. A megtekintését követően egyszerűen csak ült a kanapén és zokogott. Igen, David Lynch második munkája ilyen alkotás. Magával ragadó, szívfacsaró, elkeserítő és megérintő. Nincsenek benne szenzációhajhász beállítások és elcsépelt trükkök, ehhez a történethez ugyanis ezek egyike sem kell. Emberekről szól, embereknek, egy megélt élet felvázolásával. 
Magyarországon a drámát a bemutatásakor sok helyen horrorként definiálták, mert egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni. 

Január 20-án, Lynch hetvennegyedik születésnapján a Netflix hírül adta, hogy a Studio Canal a film negyvenedik évfordulójának alkalmából elkészítette Az Elefántember 4k felbontású változatát, amit a mozikban március 13-ától vetítenek, DVD és Blu-Ray formátumokban pedig április 16-án kerül kibocsájtásra.