Ki ne ismerné az egyszeri cigány bölcsességet, miszerint egy jövőbeni esemény pozitív kimenetelére pontosan ötven százalék az esély, mert „vagy megtörténik vagy nem”. Amennyiben ennél összetettebb értelmezését szeretnénk kapni a valószínűségnek, akkor mindenképpen olvassuk el Pergel Attila – állítása szerint – négy nap alatt bestsellerré váló Véletlen könyv című könyvét. Az átlag magyar zsigerileg lottózó típus, tesz ő a valószínűségszámításra, de mégis úgy gondolom, hogy Pergel kötete minden valószínűség szerint hetekig tartja majd magát a könyveladási listák élén.

Kép forrása

Egy szoftverfejlesztő szemszöge
A Véletlen könyv alcíme, „A véletlennek megélt valóság” tovább utal a szerző által kibogozott témára. Pergel Attila közel húsz éve egy szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég vezető szakembere, akinek irányításával többek között rendszám- és arcfelismerő szoftvereket készítenek, de az agyafúrt író számos internetes segédprogrammal is üzletel. Pergelről érdemes tudni, hogy az átlagembernél jobban van srófolva az esze, tizenhárom évesen írta meg élete első számítógépes programját, azóta harminc éve foglalkozik programozással. Most ajánlott kötete egyszerre matematikai, fizikai, filozófiai vonalon tudományos és általános, avagy hétköznapi gondolkodást igénylő összegzés, melyről kiadó első körben is úgy fogalmaz, hogy az kínos kérdéseket feszeget. 

Kép forrása

Számos témát feldolgoz
A kötetben valójában az a kínos, hogy azt azért nem olyan egyszerű megérteni. Mindezzel úgy vagyok, mint az elmúlt években, egészen a tudós haláláig rém trendinek számító Stephen Hawking-könyvekkel való mutatkozás, hivatkozás, mely az emberek zöménél nélkülözte a terjedelmükben és tartalmukban vaskos könyvek valós ismeretét. De hát Magyarországon vagyunk, az állítólag egyik legjobb európai oktatási rendszer hazájában, ahol hetente olvashatunk olyan cikkeket, posztokat és kommenteket, hogy nem értik az emberek, hogy mi a csudának tanulják az iskolában a Pitagorasz-tételt, ha arra egész életében nincs szükségük. Pergel remek író, tudja jól, hogy nyakas népnek ír, ide humor, fordulatok és izgalom kell, hogy fenntartsa a figyelmet. Ezért magyarázza könyvében a csodákat, vagy az annak vélt dolgokat, de hasonló elánnal taglalja az idő megfogalmazásának nehézségét, az időt tagadóktól egészen az idő filozófiájáig. Aztán itt van ugye a végtelen témaköre, fogalma, melynek felfogására képtelen az ember, viszont veszettül foglalkoztatja, s le is dobatja vele az agyáról az ékszíjat. A kötet számos számos témát érint, melyeket akár az említett Hawking műveiben is megtalálunk, így például a téridő, a fény, a kvarkok, a 4+1 dimenzió, az átjárható dimenziók, a parapszichológia, a táguló tér témáját. 

Kép forrása

Véletlenek mindenhol
Az író könyve második részében veselkedik neki a véletlen nagy témakörének, melynek során kivesézi a véletlenek fajtáit, a véletlenek morális oldalát, a véletlen és a statisztika kapcsolatát, illetve a végére csak odaszúr egy remek absztraktot, a „Véletlen a végtelenből” című agyeldurrantó fejezetet. A szerző logikai levezetésekkel teli kötetéről egy ponton így beszél: „A felvetett kérdések és válaszok, melyeket Ön nyugtázhat vagy tagadhat, segítenek az élet számtalan területének megértésében… (…) A Véletlen könyv-ben nem azt állítom, hogy Önnek nincs igaza. Saját magamnak állítom azt, hogy igazam van és bemutatom, hogyan jutottam el az én igazságomhoz.” A szerző továbbá arra is rámutat, hogy kiadványa felismerési lehetőséget biztosít arra, hogy tetten érjük a véletlent. Erre kézzelfogható technikákat mutat be, melyek logikailag és fizikailag is láthatóvá teszik a véletlen megjelenését.