Lengyelföld harcos krónikása

MEGJELENT: 2019. január 28., hétfő | SZERZŐ: László T. András

Szalai Attila újságíró, író, politológus, polonista Lengyel földön – emlékek, naplók 1976-1990 című naplójának bemutatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, elsősorban azoknak ajánlotta a művet, akik szeretnének elmélyedni az elmúlt negyven év korrajzában, és visszatekinteni saját fiatalságuk idejére.

Kép forrása

Varsótól Varsóig
A szerző házasságkötés révén 1976-1990 között Varsóban élt, ahol fordítóként és tolmácsként kereste kenyerét, de jó nyelvismeretének köszönhetően a lengyel sajtónak is dolgozott. Amikor ellenzéki tevékenysége miatt erre nem volt lehetősége, gépkocsivezetőként vállalt munkát, közben a lengyel és magyar földalatti (szamizdat) sajtó orgánumainak is munkatársa volt, álneveken írt. Ez irányú tevékenységéért a rendszerváltozás után a lengyelektől Szolidaritás Emlékéremben részesült. Emellett főként szépirodalmi munkákat, fordításokat, interjúkat, kortárs lengyel szerzőket bemutató írásokat is küldött magyar folyóiratok és a Magyar Rádió számára.    
Szalai Attila a rendszerváltozás után diplomata lett, több külszolgálatot teljesített Varsóban, ezek egyike a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjának betöltése volt.

Kép forrása

A kommunista rendszerek agóniája
Ez az időszak a kelet-közép-európai kommunista rendszerek lassú agóniájának kora volt. Szalai Attila lengyelországi tartózkodása idején rendszeresen naplót vezetett, az ott töltött tizennégy év alatt több mint háromezer oldalnyi feljegyzése keletkezett. Rögzítette a legfontosabb politikai eseményeket, tükröződésüket a mindennapokban, de személyes reflexióit is. Ebből a hatalmas anyagból készült az a mintegy nyolcszáz oldalnyi válogatás, amellyel a Magyar Napló kiadó most a lengyel függetlenség visszaszerzésének századik évfordulója előtt tiszteleg. A kötet megjelenése több támogatónak, de mindenekelőtt a tavaly létrejött Waclaw Felczak Alapítványnak köszönhető.
A naplójegyzetek elkészítése egyfelől lehetővé teszi, hogy betekintést kapjunk a kommunizmus leáldozó időszakába egy másik, a rendszer által érintett országban, amellyel hazánknak hagyományosan, az uralkodó politikai rendszertől függetlenül jó kapcsolatai voltak. A munka műfaja történetkutatói szemmel az „oral history” kategóriába sorolható. Az anyaghoz függelékként kronológia és kislexikon is készült.

Kép forrása

Autóstoppos kalandozások
Szalai Attila ahhoz a lengyelbarát nemzedékhez tartozik, mely a hatvanas években autóstopos utazásokon ismerkedett az akkor a magyarországinál szabadabb légkörű, pezsgő kulturális életű, a „szocialista tábortól” sok tekintetben különböző Lengyelországgal. Az ismerkedésből Szalai Attila számára is életre szóló szerelem, sőt valóságos kettős identitás született. Noha a rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, továbbra sem szakadt el választott, második hazájától. Diplomataként, majd a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként még egyszer ennyi időt töltött ott, majd 2013-as nyugdíjazása után a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI) munkatársaként ismeretei tudományos feldolgozásával foglalatoskodott. Emellett a Glos Polonii, az Országos Lengyel Önkormányzat negyedéves magazinja társszerkesztőjeként is tevékenykedik.
Megosztás

Egypercesek

Látogatható örökség

Látogatható örökség

Azok a műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, ingyen és szakszerű vezetéssel fogadják a látogatókat

Borirodalom a Várkertben

A magyar bor hungarikum, a magyar kulturális hagyomány fontos része

Indul a Lázár Ervin Program

„Egyetlen esemény is képes megváltoztatni egy életet, beindítani egy tehetséget”

Célkeresztben a visegrádiak és a törökök

A Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Lumen Kávézóban és az A38 hajón várják az érdeklődőket

Amerikai elismerés Krasznahorkainak

Az évente több kategóriában odaítélt National Book Awardot az Egyesült Államok egyik legjelentősebb irodalmi díjának tartják