Méhek és történetek

MEGJELENT: 2018. március 1. | SZERZŐ: Gönczi László

Maja Lunde norvég író Méhek története című regénye 2015-ben elnyerte hazájában a Norvég Könyvkereskedők Díját és Németországban is vezette a német Spiegel bestseller-listáját (kilenc hónap alatt mintegy háromszázötvenezer eladott példánnyal). A szerzőnőt a német publikum a méhek nagyköveteként ismerhette meg, a Cser Kiadó jóvoltából immár a magyar olvasóközönséghez is eljut esszenciális üzenete.

Kép forrása

Einstein és a méhek

„Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl.” Ezt a közismert idézetet Albert Einsteinnek tulajdonítják, s noha nem bizonyított, hogy valóban elhangzott a tudós szájából hasonló jóslat, ám a kijelentés igazságtartalmát egyre több kutató megerősíti. Gondoljunk csak bele: a nektár és pollengyűjtést, így virágok beporzását a méhek végzik és a sokféle mézet is nekik köszönhetjük. Ezen apró teremtmények gazdasági értéke manapság igen magas (több tízmillió euróra tehető). Méhek nélkül az emberiség összes élelmiszerének egyharmadát elveszítheti, az ökológiai pusztulás végeredményeként minden gyümölcsszármazék (alma, kávé, mandula, csokoládé stb.) a múlté lesz. A kolóniák eltűnésében szerepet játszik többek közt: a vegyszerek helytelen alkalmazása, a méhészek képzetlensége, a méhek immunrendszerének gyengülése, azonosítatlan paraziták elszaporodása és a globális klímaváltozás is.

Kép forrása

Három méhész
A regény három méhtartó életét meséli el, s a szálak a múltban, a jelenben és a jövőben párhuzamosan futnak. Az egyik főszereplő William, aki egy tizenkilencedik század közepén élő angol biológus és vetőmag-kereskedő. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, támogatói sorra elfordulnak tőle, és boltja is üresen áll. Az ő szerepe ahhoz a felismeréshez vezető út, amely meghatározza a jövő alakulását. A regény második hőse George, egy keményen dolgozó amerikai méhész a 21. század első évtizedeiben. Szeretné, hogy fia egyszer majd átvegye tőle tanyáját, Tom azonban más célok eléréséről álmodik. Ők képviselik a kitartást és a munkát, amellyel az ember törekszik a dolgok megjavítására, az egyensúly megteremtésre és az értékek megőrzésére. A harmadik protagonista Tao egy kínai munkásnő, aki a disztópikus 2098-ban él fiával, Vej-Vennel. Minden vágya, hogy gyermeke számára jobb életet teremtsen, ám egy váratlan esemény olyan veszélybe sodorja Vej-Vent, amely próbára teszi Tao maradék hitét és erejét. A nő személye testesíti meg a reményt, amelyről az emberiség a végső pillanatban, s azon túl sem hajlandó lemondani. E három sors – telve veszteséggel és reménnyel, küzdelemmel, kudarccal és győzelemmel – láthatatlanul összekapcsolódik, ahogy az emberiség története is a méhekével.

Kép forrása

Klímakvartett
Lunde regénye kurrens és égetően fontos kérdésekre keresi a választ: miként viszonyulunk a bolygónkhoz, az ökoszisztémához és ez milyen következményekkel jár ránk és a jövőnkre nézve? Mindemellett az emberi kapcsolatok megjelenítése, a gyász, kiszolgáltatottság érzésének leírása és egymás segítésének és kooperáció fontosságának megmutatása ugyancsak részei a műnek. Mintha emez hozzátartozna ahhoz. A Point of view narratívában megírt regény szerint minden mindennel összefügg, és a kohézió erőit az emberiségnek saját érdekében tisztelnie kell. Nincsenek „túl kicsik” és „túl nagyok” a világ sorsa csak szoros együttműködésben alakítható.
Az írónő a Hamburger Abendblattnak adott interjújában kifejti, hogy nem tartja magát éghajlati aktivistának. Csupán olyan regényt kívánt írni, amelyet szívesen olvasnak az emberek. Így az irodalom lehetőséget ad arra, hogy a méhek pusztulása, a klímaváltozás és az emberiség végveszélybe kerülése ne csak statisztikai adat, hanem megfogható és átélhető történet legyen az olvasók számára. Aki pedig átérzi a probléma súlyát, az változtatni akar majd – véleménye szerint. A méhek története után Lunde Kék című regényének megjelenése is várható, amely lazán kapcsolódik az elsőhöz, és a szerző által Klímakvartettnek nevezett, négyrészesre tervezett regénysorozat második darabja. 
Maja Lunde egyébként a huszonötödik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon idén áprilisban Magyarország vendége lesz.



Megosztás