A légy, a Meztelen ebéd, a Veszett, a Videodrome, a Karambol, az eXistenZ, a Cosmopolice, valamint még több tucat film rendezőjeként, mondhatjuk, hogy hazánkban is egyfajta kultusznak örvend David Cronenberg horrorfilm rendező. Az 1943-as születésű kanadai alkotó most Konzum című regénye révén is bemutatkozik a magyar rajongók előtt. A kötet, hűen a mester eddig ténykedéséhez a fantáziadús rémségek felől közelíti meg a problémát, ez esetben „az ifjúság kultuszának vakfoltjait”.

Valami nagy dolog
Elárulok egy titkot a rovat olvasóinak: amikor megjelenik hazánkban egy könyv, arról elsősorban a kiadó gondoskodásaként egy rövid ajánló lát napvilágot, melyet aztán a majd összes könyvajánlóval foglalkozó oldal közread, s ezzel le is tudta a dolgot az adott kötettel kapcsolatban.
Büszkén írom, hogy természetesen a mi site-unk és azon belül ez a rovat sem tesz így, ennél azért alaposabban, mi több, a figyelemfelkeltés szélesebb fegyvertárával élve kínáljuk a különböző könyveket.
Amikor egy-egy könyvpremier kapcsán viszont azt tapasztaljuk az internetes könyvajánló oldalak mellett, hogy egész estét betöltő kritikák, komoly ítészek által készített, hosszú elemzések, esetenként frappírozott interjúk és leírások látnak napvilágot az új mű okán, nos, akkor bizton tudhatjuk, hogy itt valami nagy dologba futottunk bele. David Cronenberg Konzum című regényének magyarországi megjelenése is ilyen nagy dolog, számos oldal foglalkozik a művel, az ember nem győzi kapkodni a fejét. Hát igen, ha Cronenberg új alkotásáról van szó, akkor azért sokan rámozdulnak.

Amit Cronenbergtől megszokhattunk
A 2014-es évjáratú Konzum több szála, eleme miatt is ismerős illetve kedves (lehet) a magyar olvasóknak. Egyfelől a regény hűen mintázza, amit Cronenbergtől már filmjeiben jellegzetességekként megszokhattunk: makacsul puritán, viszont ismétlődő mintázatként szolgáló díszleteit, az őrület és a zsenialitás határán libikókázó főszereplőinek perverzitásait, a rémségek javarészt kórházi műtőkből, amatőr sebészeti beavatkozásokból származó vonalait, a szexuális aberrációk kavalkádszerű hömpölygését, és az akciót, mint a műfaj alapos kiaknázását.
Másfelől a regényben kiemelkedő részt képvisel egy bizonyos budapesti szerv-donor klinika, így a tengerentúlról riogató horrorpápa karmait egész közeli helyről érezhetjük érzékeny bőrünkön szántani.
(Akit eddig sikerült felhergelnem, attól elnézést kérek, és jó szórakozást kívánok!)

Virális virtualitás
A történet középpontjában egy abszurd haláleset áll, melyben egy Párizsban élő filozófusnő megcsonkított holtteste a nagy kérdések első sorának magja, mivel a csonkolás a bal mellnél történt, mégpedig emberi fogak marcangolása által – az áldozatból valaki bőséggel falatozott.
Az ügy szálait a szemfüles és kellően jó szimatú Nathan Math újságíró, riporter hivatott felgombolyítani, ő lesz az, aki Budára, dr. Molnár zugklinikájára látogat, ahol félelmetes dologra bukkan, amikor eltűntnek hitt nemi betegségek támadják meg barátnőjét illetve a valóságot átalakító, egyfajta mátrix-szerű rendszerben működtető virális virtualitás is megkezdi szétcincálni a nyomozó riporter idegeit.
A bizarr perverziókkal illetve a Cronenbergtől már ismert „végletekig hajszolt érzékiség”-gel átitatott rémregény önálló egységet képvisel. A műről a szerző egy sajtótájékoztatón elárulta: nem tervez belőle filmet készíteni. Így be kell érnünk a borzalmak birodalmának azzal a fantáziazuhatagával, amit a Konzum olvasása közben az író az elménkre szabadít.