Bárki, aki kedveli Cseh Tamás dalait, döbbenten fogja kezébe venni az ünnepi könyvhétre megjelent albumot. A zenész grafikái, festményei, vázlatai sorakoznak a ragyogó kötetben, s az olvasók többsége alighanem mélységes meglepetéssel lapozza majd végig a könyvet. Hogy Cseh Tamás ilyesmit is tudott, az kevéssé volt közismert…

Pedig a dalszerző, előadóművész eredetileg festőnek indult. A József Attila Gimnáziumban, az osztály legjobb rajzolója volt, a kötelező ünnepekre, olyan dekorációt készített, hogy a tanárok, az osztálytársak csak ámultak. Sokszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, és sajnos, vagy az is lehet, hogy szerencsére nem vették fel, csak majd késve a tanári szakra. Főiskolai kollégái szerint remekül rajzolt, irigylésre méltó dolgokat csinált. Nagyon tehetséges ember volt. Hogy végül mégsem lett képzőművész, azon korai pályatársai közül sokan csodálkoztak.
Cseh Tamás előadóművésszé válását érzékenysége magyarázza. Néhány esztendeje jelent meg egy valódi sikerszerző, a világ egyik legnépszerűbb tudományos írójának, Malcolm Gladwellnek Kivételesek című könyve. A siker másik oldala alcímet viselő kötetben Gladwell azt fejtegeti, hogy a romantikus tehetségkultusszal szemben a siker inkább társadalmi jelenség. Nem pusztán a személyes erényeken, de nagymértékben a társadalmi, és bizonyos fokig a véletlenszerű körülményeken is múlik. Persze tehetség nélkül nem megy. A sikeres író, zeneszerző, tudós, de még a sikeres vállalkozó is kell, hogy rendelkezzen valamiféle rátermettséggel, alkalmassággal, tehetséggel. De ennél sokkal fontosabb az elhatározás, a személyes elszánás, a kiválóságra való törekvés, és még fontosabb a körülmények szerencsés összjátéka.
Hogy Cseh Tamás tehetséges volt, ebben is, abban is, az nem kétséges. Hogy kivételes akart lenni arról maga nyilatkozott: tudta, hogy olyat fog festeni, mint amilyet senki más, akarta a rendkívülit, akarta, hogy ő legyen a legjobb. Hatni akart.
Ám míg a festészetben soha nem szegődött mellé a szerencse, találkozása Bereményi Gézával sorsdöntő lett.  1970-től a dalok határozták meg életét. Persze korábban is írt, zenélt, de Bereményivel együtt dolgozva szinte ontották az új dalokat. És zenéje, zenészi személyisége hamar népszerűvé vált. Énekmondóként fontos alakja lett Jancsó Miklós, Maár Gyula és mások filmjeinek, televíziós műsorok százaiban vált nélkülözhetetlen elemmé egy-egy költő verse, Cseh Tamás dallamára, Cseh Tamás által. Az akkori magyar társadalom énekesként, dalszerzőként tartott igényt Cseh Tamásra, s nem festőként. Ő pedig talán úgy vélte, hatni így is lehet…
Úgy tervezte előveszi az ecsetet. De erre már nem jutott ideje. Korai, 1970 előtt készült, a gyermekkor, a gimnázium, a sikertelen felvételi vizsgák idején alkotott képeit, melyeket a Méry Ratio kiadásában megjelent album közread, dossziékban őrizte.  Családja, barátai biztatására sem rendezte az anyagot, nem adott címet a képeknek, s ezt a kötet szerkesztői sem tehették meg helyette…
A megőrzött teljes kollekcióból alkotótársak, Balás Eszter, Jankovics Marcell, Mihály Gábor válogattak. A kötetet Méry Gábor álmodta meg, és Cseh András részvételével valósította meg.