Restaurálják az ördögűző bibliáját

MEGJELENT: 2019. augusztus 8., csütörtök | SZERZŐ: R.G.

A közelmúltban egy különlegességnek számító, 1497-es biblia került elő Erdélyben. Az ősnyomtatvány a gyulafehérvári egyházmegye csíkszeredai levéltárában bukkant föl, s most arról számolt be a Székelyhon című internetes magazin, hogy megkezdték a kötet restaurálását. A könyv egyébként ritkaságnak minősül, mert Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.

Kép forrása

Romániában páratlan
A Székelyhonnnak nyilatkozó Bernád Rita Magdolna, a gyulafehérvári főegyházmegyei levéltár főlevéltárosa szerint „egy négykötetes biblia harmadik kötetéről van szó, amely nem teljes, hiányoznak az utolsó oldalak, a tizenöt illusztrációból mindössze tizenegy található meg ebben a példányban. Azonban nagyon jó állapotban maradt fenn”. 
A negyvenhat könyvből álló Ószövetségi Szentírásból ez az ősnyomat a próféták könyveit tartalmazza. A felfedezett ősnyomtatvány azonban világviszonylatban nem egyedi példány, a teljes sorozat egyes könyveit több mint száznyolcvan gyűjteményben őriznek. A kiadás legtöbb példánya német nyelvterületen található, de romániai gyűjteményekben is akad pár hasonló.  A biblia második kötete a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban kutatható, negyedik kötete a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében, a csíksomlyói ferencesek könyvtáranyagában lelhető fel. A harmadik kötetből azonban eddig csak a bemutatott csíkszentgyörgyi példányt ismerik, ezért országos viszonylatban egyedinek számít. Az első kötetből mindeddig egyetlen példányt sem fedeztek fel Romániában. 

Kép forrása

Nürnbergből Csíkszentgyörgyre
A nemrég felfedezett biblia egy jelentős 15. századi európai nyomdaközpontban jelent meg, Nürnbergben, ahol egy tucat nyomdász, valamint világi és kolostori könyvkötő műhely is működött. „A 15. század legtermékenyebb német nyomdásza és legnagyobb könyvkereskedője, Anton Koberger nyomtatta ki a bibliát. Koberger egyébként közel kétszáznegyven művet adott ki, Európa nagy részét behálózták kereskedelmi kapcsolatai” – magyarázta Muckenhaupt Erzsébet ősnyomtatvány-kutató, aki a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között felfedezett ősnyomtatvány bibliát azonosította. A híres nyomdász kiadott könyvei így Erdélybe is eljutottak. 
Ezt a kötetet a kutatók szerint egy Ferenczy György nevű pap hozta Erdélybe, akiről mindössze annyit tudunk, hogy 1690-ben született, nemesi származású volt, Nagyszombatban tanult, és 1719-ben szerzett doktori fokozatot teológiából. Tanulmányait követően Csíkszentgyörgyre került plébánosnak. A faluban mindössze tíz évet szolgált lelkipásztorként, mivel 1727-ben egy botrányos kimenetelű, egyházilag szabálytalan ördögűzést végzett, ami miatt feltételezhetően a püspök felfüggesztette. 
A pap vélhetően a nagyszombati képzés időszakában szerezhette meg a művet, amelyet 1721-ben, már Csíkszentgyörgyön újraköttetett. Erre utal a kötet táblájának belső oldalán található latin bejegyzés is. 

Kép forrása

Mit rejt a kötéstábla? 
Most a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A lapnak nyilatkozó szakember, a csíkszeredai műhely restaurátora, Benedek Árpád elmondta: az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, s feltételezhető, hogy ezt beköttetésekor végezték el. 
A borítóval kapcsolatban Muckenhaupt Erzsébet arra hívta föl a figyelmet, hogy „a kötésben nyomtatványtöredékek láthatók. A nyomdai makulatúralapokat csirizzel egymáshoz ragasztva a táblák merevítéséhez használta fel a könyvkötő.”
E ténynek megfelelően halad majd a kutatás. A restaurátor elmondta, hogy a munka során szétbontják a könyv borítóját. „Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg a levéltáros szakember. 
Az 1497-ből származó bibliát restaurálása után a gyűjtőkönyvtárban fogják őrizni, a kötet azonban már most elérhető a gyfl.ro oldalról.
Megosztás

Egypercesek

Katalán költő kapta a Cervantes-díjat

Katalán költő kapta a Cervantes-díjat

Az ibériai kultúra egységét kifejező gesztus

Ahol a folyami rákok énekelnek

Szerelem, magány, természet, ösztönök, előítéletek

Rajzfilmünnep a Mézga-családdal

„Számos helyszínen lesznek kísérőprogramok, beszélgetések, a gyerekeknek kreatív foglalkozások”

Adyt énekel a Makám

Az Ady-műsor a bécsi Collegium Hungaricum felkérésére, a költő halálának századik évfordulója alkalmából született

A vizuális kultúra két mogulja

A szinte az egész huszadik század filmtörténetét átölelő kötet merész vállalkozás