Lélegzetelállító könyvtárak

MEGJELENT: 2017. szeptember 28. | SZERZŐ: Gábor Bálint

Annak, aki szeret olvasni, egy könyvtár sokkal többet jelent, mint egy puszta épület, könyvekkel megpakolva. Úgy hiszem, nem vagyok egyedül azzal a különleges érzéssel, ami akkor fog el, amikor belépek egy könyvtárba, legyen az akár a legkisebb iskolai is. Mintha egy másik világ lenne, egy új dimenzió, ahová el lehet menekülni a világ elől. Távol a nyüzsgő való élettől, itt csönd van és nyugalom. Az élményt csak fokozza, ha a bibliotéka ahova betévedtünk, egy építészeti csoda is egyben. Kész szerencse, hogy a legtöbb komoly könyvtár valóban megér egy misét, olyan lélegzetelállítóak. 
Thibaud Poirier, párizsi fotóművész egy egész évet töltött azzal, hogy körbejárja Európát és Argentínát, hogy felkeresse és lencsevégre kapja a legszebb könyvtárakat. Köszönjük hát meg neki, hogy most bepillantást nyerhetünk Európa és Argentína legszebb olvasótermeibe.


Az első a listán a római Casanata könyvtár. A Szent Ignác utcában találgató bibliotékát 1701-ben Girolamo Casanata építtette. A 18. század egyik legjelentősebb könyvtára volt, ami akkor húszezer könyvnek adott otthont, köztük ókori görög és héber iratoknak. A könyvtár polcain manapság úgynégyszázezer könyv található, hatezer antik kézirattal a soraiban.

Poirier próbálta úgy lefotózni a könyvtárakat, hogy az egyedi hangulat, amit árasztanak, a fotókon keresztül is érezhetőek legyenek. Nincs ez másképp a Joanina könyvtár esetében sem. A barokk stílusú könyvtár a portugáliai Coimbra Egyetemhez tartozik. Az épületet V. János portugál király építtette és 1728-ban adták át.

A fenti képen a 14. századi, Sorbonne Egyetem, Szent-Jakab olvasóterme látható. Az épületet a 19. század végén újította fel Henri Paul Nénot és 1901-ben nyitotta meg újra kapuit.

A párizsi l’Hotel de VIlle 5. emeletén található ez a lenyűgöző könyvtár. 1890-ben nyitott ki, az akkor még csupán tizenötezer kötetet számláló bibliotéka (ez a szám ma már hatszázezret is túllépte).

A Francia Nemzeti Könyvtárat 1868-ban nyitották meg. A képen látható Labrouste-termet az építész, Henri Labrouste-ről nevezték el. 

A legtöbb könyvtár, melyet Poirier lefotózott, Franciaországban található. Ilyen, a szintén Henri Labrouste által tervezett Sainte-Geneviéve könyvtár is. Az épület polcain körülbelül kétmillió könyv található.

1919-ben épült Buenos Airesben a Grand Splendin színház. Az épületet csak 2000-ben alakították át könyvesbolttá és 2008-ban a neves angol lap, a Guardian, a világ második legszebb könyvesboltjának titulálta.

A portugáliai Mafra-palota második emeletén található a képen is látható rokokó stílusú könyvtár. Az 1755-ben épült könyvtár igazi különlegessége nem is igazán a látványban rejlik, hanem sokkal inkább abban, hogy hogyan is tartják távol a különböző kártevőket a kötetektől. Nos… denevérekkel. Ez nem vicc. Ötszáz denevér várja napközben kalitkába zárva, hogy éjszaka aztán bogarakra vadászva, megvédjék a becses gyűjteményt.

A dublini Trinity Egytem Írország legrégebbi egyeteme. Az egyetem könyvtára pedig az ország legnagyobbika. Az 1732-ben nyílt könyvtár polcairól megközelítőleg hatmillió különböző könyv tekint le ránk. 

A párizsi Guimet Múzeum büszkélkedhet a legtöbb ázsiai műalkotással Ázsián kívül. Poirier érdeklődését viszont nem igazán ez a tény keltette fel, hanem sokkal inkábba a múzeum egyedi, kerek könyvtárszobája.

A Fontainebleau-i Kastély a francia reneszánsz megtestesítője. A kastély telis tele van gyönyörű festményekkel, és ez a Diana Galériával sincs másképp. Poirier szerint a könyvtár mennyezetén található freskók teszik igazán különlegessé a kastély egyébként leghosszabb folyosóját. 
Ezek voltak tehát Poirier legszebb fotói. Szerencsére fotósunk nem ábrándult még ki munkájából, így hamarosan újabb lélegzetelállító könyvtárakat csodálhatunk meg a világ más tájairól.      

Forrás



Megosztás

Egypercesek

Hurrá, kirándulunk!

Hurrá, kirándulunk!

Deák Ferenc nyomában

Politikai terápia

Az egymással párhuzamos közösségi identitások nem zárhatják ki egymást

Koko távozott

Jelbeszédével átírta mindazt, amit az állati elmékről gondolunk

Mire való ez a gomb?

Megjelent Bruce Dickinsonnak, az Iron Maiden frontemberének önéletrajzi könyve

Könyvről Könyvért

Cikkeket csak előzetes egyeztetést követően fogadnak

Feliratkozás a hírlevélre

Email