Képregény mutatja be Luther Márton életét a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából.  Thomas Dahms történész és Tobias Wagner rajzoló sok képet és kevés szöveget tartalmazó, negyven oldalas képregényt szentelt a német reformátornak. 2017-ben lesz ötszáz éve, hogy Luther Márton kiszögezte kilencvenöt tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Aprólékos munkával
„Közérthetően mutattuk be azt, amire egyébként négyszáz oldalra lenne szükség” – fogalmazott Dahms a képregény bemutatásakor szerdán Luther szülővárosában, Eislebenben.
A Zu Tisch bei Luthers in Wittenberg – Martin Luther als Mönch, Reformator und Familienmensch (Luther wittenbergi asztalánál – Luther, a szerzetes, reformátor és családapa) című kötet az Ostfalia kiadó gondozásában jelent meg.
A képregény összefoglalja a reformátor életét egészen haláláig, mesél születéséről, erfurti szerzetesi képzéséről, valamint a reformációt elindító kilencvenöt tétele kitűzéséről.
Dahms minden részletet és adatot aprólékos munkával gyűjtött össze hosszú évek alatt. Elmondása szerint a képregény a valóságot követi, nemcsak Luther, hanem a könyvben felbukkanó minden szereplő alakja történelmi tényeken alapul.
Luther történetét élete fontos állomásai, Wittenberg, Erfurt, Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben) és Braunschweig hajdani látképe egészíti ki, ezek korhű térképek alapján készültek. Emellett a kilencvenöt tétel is olvasható a kötetben, egyszerű, közérthető nyelven.

Luther és tanai
Luther Márton, a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. A szükséges reformokat sokáig az egységes, katolikus egyház keretében szerette volna elérni. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltottak ki, ami véget vetett a katolicizmus középkori európai egyeduralmának. Az általa lefordított Luther-Biblia a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás.
Tanainak térhódítása súlyos csapást jelentett a katolicizmus számára, ráadásul a hittudós munkássága – Zwingli, Kálvin, majd Szervét Mihály személyében – hamarosan újabb hitújítók fellépését, vagyis újabb reformált keresztény irányzatok születését eredményezte. A 16. század során kibontakozó reformáció – a vallásháborúkkal – aztán néhány évtized múlva lángba borította Európát, másfelől viszont egy újfajta etikát is megteremtett, mely az egyszerűség, a takarékosság és a felhalmozás propagálásával a gazdasági és társadalmi változások – a kapitalista fejlődés – egyik legfőbb motorjának bizonyult.

Képregényes hitújítás
A két képregényszerző természetesen a hitújítást megelőző és követő időszakot is feldolgozza. Dahmsnak és Tobias Wagner nem a Luther életét bemutató kötet az első közös történelmi tárgyú munkája, ők készítették a Deutsche Geschichte im Comic (A német történelem képregénye) című könyvsorozatot is. A reformációval foglalkozó kötet második része a tervek szerint októberben jelenik meg, s ez a Luther halála és a harmincéves háború közötti időszak harcaival foglalkozik.
Ugyanakkor a közelgő évfordulóra készülve a német képregénykultúra más szereplői is foglalkoznak Luther fellépésével. A sokáig Magyarországon is megjelent, de Németországban máig népszerű Mozaik képregénymagazin teljes sorozatot szentelt a reformációnak. A havonta megjelenő, folytatásos képregényfüzetben a fikciós főszereplők mellett nem először bukkan föl valódi történelmi alak, s így szinte természetes, hogy a fél évezredes jubileum alkalmából Luther Márton lett a most futó történet kulcsfigurája.