Tudatosabb terjesztő, tudatosabb szerző?

MEGJELENT: 2015. június 24. | SZERZŐ: Gergely András

Városi legenda szerint Rejtő Jenőt soronként fizette kiadója, s amikor a kávéházban felbukkant a záróra közeledtét jelző főpincér, az író csak átszalajtotta a fullajtárfiút a közeli kiadóba a napközben papírra vetett szöveggel, s pár percen belül ropogós Pengővel érkezett vissza a küldönc. Rejtő pedig kifizethette a számlát.
Bizonyára előfordult efféle eset, ám irodalomtörténészek szerint a Rejtő-regények nem készülhettek ilyen kutyafuttában. Ám tulajdonképpen ma már mindegy, hogy miképpen írta Rejtő a maga regényeit, mert a legendát csak azért érdemes felidézni, hogy lássuk, az Amazon új üzleti modellje nem annyira új, mint ahogy a könyves sajtóban megjelenik.

Új üzleti koncepció

A hír egyébként érdekes: július 1-jétől új üzleti koncepció szerint fizet honoráriumot az Amazon. Az elképzelés lényege az, hogy az olvasók nem a könyvekért fizetnek, hanem az elolvasott oldalakért, s ennek megfelelően az Amazon sem a letöltött könyvek, hanem az elolvasott oldalak után fizet a szerzőknek.

Az egy évvel ezelőtt indított előfizetéses Amazon Unlimitedben található könyvek – jelenleg nyolcszázezer könyvet kínálnak – tíz dolláros előfizetés után korlátlanul elérhetőek az olvasók számára.  A szövegek jogtulajdonosai – szerzők, kiadók – pedig a letöltési statisztikák alapján kapták meg honoráriumukat. Az Amazon finanszírozási modellje most még úgy néz ki, hogy a cég havonta elkülönít egy összeget (júniusban például 3 millió dollárt), és hó végén ezt osztja szét a szerzők között, a szerint, hogy kitől hány könyvet töltöttek le. Azaz mindegy, hogy a könyv milyen vastag volt, vagy, hogy valóban elolvasta-e, aki letöltötte. Egy rövid elbeszélés, és egy Háború és béke méretű eposz letöltése után is ugyan annyit fizetett az Amazon.


Komoly elhatározások

Nos, mindez megváltozik júliustól, hiszen attól kezdve az elolvasott oldalak száma után fizet a terjesztő. A számolást a Kindle Unlimited és a Kindle Online Lending Library fogja majd végezni. Azaz csak a ténylegesen elfogyasztott tartalomért járna pénz. Eddig ugyanis a szerzőknek elég volt, ha megvettük a könyveiket, az pedig, hogy tényleg elolvassuk-e, senkit nem érdekelt.
Őszintén szólva, van némi ráció a rendszerben, mert a lelkes elsőkönyves szerző megtehette, hogy összes barátját, ismerősét, rokonát és üzletfelét megkérte, töltse le a könyvet, s így sokkal nagyobb látszólagos forgalmat generálhatott, mint ahányan az elkövetkezendő évszázadokban összesen érdeklődnének kötete iránt. Hogy az Amazon döntése mögött az efféle csalások kivédésének lehetősége rejlik, azt valószínűvé teszi a tény, hogy a nagy könyvkiadók nagy sztárjaira egyelőre nem fog vonatkozni az oldalankénti fizetés, azaz csak a kiadó nélkül, közvetlenül az Amazonnál publikáló szerzőknek fizetnek oldalanként. Ugyancsak az ügyeskedések kiszűrésének szándékára vall az is, hogy például a nagyobb betűtípus nem változtat az eredményen, de a valódi alkotói munkát, illetve a másik oldalról, valódi információt jelentő ábrák, térképek, grafikák beleszámítanak a tartalomba.
Az igazságosnak tűnő konstrukció rendkívül előnyös az olvasóknak, hiszen így tíz dollárért bármennyi könyvet letölthetnek, bármibe belelapozhatnak, az írókat pedig – állítólag – komoly elhatározásokra sarkallhatja.

Akkor is, ha esetleg unalmas
Persze nem mindenkinek tetszik az új kezdeményezés. Sokan attól tartanak, hogy alapjaiban változhatnak majd meg a szövegek. Az írók ebben a díjazási rendszerben az olvasási élmény és feszültség fenntartásában lesznek érdekelt, nem pedig az aprólékos leírásokban és egy összetettebb háttér megalkotásában. Mások úgy fogalmaznak, hogy az új finanszírozás az olvasási szokásokat átalakítva arra készteti az írókat, hogy tudatosabban írják könyveiket, a szerzőknek mostantól még fontosabb lesz odafigyelni a részletekre, ha el szeretnék érni, illetve meg is szeretnék tartani az olvasókat.
Az aggodalmakkal szemben azonban valószínűleg semmiféle jelentős változást nem hoz az Amazon új honorárium-rendszere. A kezdeményezésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Egy jó könyvet akkor is végigolvas az ember, ha némelyik bekezdést, oldalt, vagy fejezetet unalmasnak tart. Az olvasó ugyanis tudja, vagy legalább is feltételezi, hogy az unalmas oldalakon is akadhat olyan információ, amire a későbbiekben szüksége lehet. A jó könyv tulajdonképpen ettől jó. A tölteléknek tűnő szöveg nem fölösleges betűszaporítás, hanem lényeges tartalom. Akkor is, ha esetleg unalmas.

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Várjuk az eredményt

Várjuk az eredményt

Kis türelmet kell kérnünk a pályázóktól

Éjszaka könyvekkel

Ízelítő, kedvcsináló gyanánt mutatunk pár lehetőséget

Könyves tavasz

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján megjelent a Könyvkultúra Magazin idei első, nyomtatott száma

Nyit a Könyvfesztivál

Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, játékok, dedikálások, irodalmi estek várják a közönséget

Tanácskoznak a honismerők

Hogyan készítsünk helytörténeti kiadványt?

Feliratkozás a hírlevélre

Email