Egy párját ritkító életmű

MEGJELENT: 2020. augusztus 31., hétfő | SZERZŐ: Maczkay Zsaklin

175 éve született a magyar építészet szimbolikus alakja, Lechner Ödön. A jubileum alkalmából jelent meg az építőművész írásos hagyatékát egybegyűjtő kötet, a Lechner Ödön írásai, melynek legfőbb érdeme, hogy elmélyíti, illetve újabb vonásokkal gazdagítja a köztudatban élő Lechner-képet. 
A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kiadvány szerkesztőjével, Sümegi György művészettörténésszel beszélgettünk.

Kép forrása

- A kiadvány a legendás építőmester írásos hagyatékát tartalmazza. Milyen szövegeket találunk a kötetben? 
- A kötet gerincét Lechner Ödön ismert, legjelentősebb építészeti elveit, alkotói meggyőződését föltáró írásai alkotják (Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, 1906; Önéletrajzi vázlat, 1911 stb.). Ezeket számos különböző szöveg egészíti ki. A művész ifjúkori leveleitől kezdve, az olyan – általa fogalmazott, illetve általa is aláírt - dokumentumokig, melyek a honi építészet presztízsének növelését kívánták előmozdítani. Ez utóbbihoz tartoznak pl. azok a nyilatkozatok, melyek a magyarországi színházépítéseknél foglalkoztatott külföldi tervezők mellőzését, illetve nyílt pályázatokon kiválasztandó magyar építészek foglalkoztatását sürgették. De itt említhetjük meg a Lechner Ödön által tervezett, és haladó szellemű kortársai által is támogatott (meg nem valósult) Mesteriskola bemutatását is. A kiadványban föllelhető továbbá a művész egyik késői, ugyancsak unikális tervének (a kecskeméti víztorony Rákóczi-szoborral) műszaki leírása, valamint a körülötte csoportosuló építőművészeti egyesületnek az alapító okirata. Ezek ugyanúgy helyet kaptak a kötetben, mint Lechner zsűritagságaival és művészeti - építészeti közéleti tevékenységével kapcsolatos nyilatkozatai, interjúi, állásfoglalásai. E sokféle írás közelebb hozza az épületeit mindig körültekintő gondossággal, a legkisebb részletre is ügyelő, akkurátus pontossággal tervező-alkotót. A kortársak (Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Herman Lipót, Kernstok Károly, Lyka Károly stb.) Lechner-emlékidézései még árnyaltabbá és gazdagabbá teszik a róla kialakított képet, és segítenek bepillantani hétköznapjaiba, kudarcaiba is. 
- A Lechner életműről – végig nézve a róla szóló szakirodalmat - azt hiszem, elmondhatjuk, hogy az alaposan feldolgozott életművek közé tartozik. 
- A Lechner-életmű ugyan feldolgozottnak tűnhet egy távolabbról szemlélő számára, ám mégis találni újabb és újabb adatokat, összefüggéseket az egyes épületeihez (pl. levéltárak építészeti dokumentációiban). Lechner egy egész építészeti korszakot nyitó és meghatározó jelentőségű munkásságának a feldolgozásai (Vámos Ferenc, Kismarty-Lechner Jenő, Bakonyi Tibor-Kubinszky Mihály, Gerle János) ellenére máig hiányzik építészeti oeuvre-jének monografikus földolgozása. 
- A képmellékletben Lechner Ödön legismertebb alkotásairól készült felvételek, rajzok mellett ritkán látható fotókat, rajzokat is találunk. Mondana ezekről is egy pár szót?
- A szűkös költségvetés kényszere az, hogy a 21. században fekete-fehér képmellékletre tellett csupán. Ezen belül próbáltunk olyan vizuális párhuzamokat létrehozni, amelyek plusz információkkal is szolgálhatnak, vagy meglévőket megerősítenek. Pl. Lechner 1910-es nyilatkozatából kiderül, hogy építészekkel, festőkkel, írókkal tervezett népművészeti motívumgyűjtést Erdélyben és Felvidéken azzal a céllal, hogy művészetüket ez megtermékenyítse. Erre az 1900 körüli ötletére nem kapott pénzt, de a kezdeményezés, az idea bizonyosan megelőzte az államilag támogatott, Malonyai Dezső szerkesztette népművészeti kötetek munkálatait. S még valami: a népi faragást is korán, az 1890-es évtized végén felfedezte, hiszen két testvére villáiban, Pécelen és Kolozsvárott az enteriőrökben használta Péntek Gyugyi György körösfői fafaragó hímes bútorait. Ettől a faragótól rendelt később használati bútort Bartók Béla és Kodály Zoltán is (íróasztalt és hozzá való széket). Mindezek megjelennek a fényképek között.
- A Lechner –kutatások milyen helyet foglalnak el az Ön munkásságában? Az elmúlt évben jelent meg egy kötete A Lechner álom címmel.
- Művészettörténész pályámat a kecskeméti Katona József Múzeumban kezdtem az 1970-es évtized legelején. A várossal ismerkedve a feleségem hívta fel a figyelmemet a szecesszió fontos helyi emlékeire (pl. Cifrapalota). Így jutottam el Lechner nagyszerű Városházához (egy kis könyvet írtam erről) és a korszak városi építészetéhez. Több írásomban foglalkoztam ezzel, s tavaly, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület megbízásából és kiadásában megjelent a kecskeméti víztorony és Rákóczi-szobor tervekről kis könyvem. Így talán sorba állíthatók a Lechnerről megszületett anyagaim. 
- Most, a legendás építész 175 éves jubileuma kapcsán különösen aktuális a kérdés: mit jelent nekünk, magyaroknak Lechner Ödön műve?
- Lechner Ödön a legfontosabb épületeivel (Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Postatakarék stb.) új építészeti stílust, formarendet és az eklektika szürkeségét elutasító polikróm, színes, a Zsolnay mázas kerámia alkalmazásával merőben új architektúrát teremtett. És ezzel párhuzamosan meghonosított egy teljesen új, a magyar formanyelvet kereső, azt megvalósítani akaró gondolkodásmódot. Működésével került napirendre a magyar nemzeti építészet kérdéskörének a vizsgálata és vitatása. Munkálkodása ily módon az épületeivel, írásaival és az új művészetért mindig kiálló közéleti magatartásával a korán túlmutatóan példaértékű. 
Érdemes ide idézni Taketomi japán építész 1924-ben megfogalmazott véleményét: „Lechner művei a legszebb épületek közé tartoznak, amiket a világon láttam. Miért nem ebben a stílusban építettek tovább, miért nem ebben építettek mindent? Ha a magyar építészet ebben az irányban fejlődött volna, mindenki ismerné Magyarországot, és sokkal többet törődött volna vele a világ”.
Megosztás