Mit tudunk a mágiáról? Mit tud rólunk a mágia?

MEGJELENT: 2015. március 16. | SZERZŐ: Rácz András

Néhány nappal ezelőtt – jó szokásához híven, ismét – rendkívül izgalmas anyagot tett közzé Láng Benedek a Rejtjelek, kódok, titkosírások című blogjában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktatója ez alkalommal Frances Amelia Yates megdöbbentő könyvével foglakozott. A blogger szerint a Giordano Bruno és a hermetikus hagyomány című kötet valószínűleg a tudománytörténet egyik legnagyobb hatású könyve. Yates ugyanis nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „a modern természettudós közvetlen szellemi elődjét nem annyira a korábbi egyetemi értelmiségek és tudósok, hanem inkább a mágusok közt kell keresnünk.”

Hermetika és tudomány

Nem szeretném részletesen ismertetni a pompás anyagot, hiszen akit érdekel, az maga is elolvashatja Láng Benedek összefoglalóját. Annyit azért érdemes itt is elmondani, hogy Yates elmélete szemben áll a korábbi tudománytörténeti felfogással, amely a mágiát és a többi – ahogy Szerb Antal fogalmaz – „fölösleges tudományt” a kultúrtörténet peremvidékére szorítja, s úgy tekint rá, mint valami végtelenül elavult, atavisztikus, értelmetlen babonára.
Ehhez képest az angol kutató – Láng Benedek összefoglalásában – azt állítja, hogy „a hermetikus filozófia mégis ösztönző hatást gyakorolt az őt háttérbe szorító világképre, hozzájárult annak egységes univerzumképéhez, tudományának matematizált jellegéhez, és napimádatával előkészítette az új tudomány napközéppontú kozmológiáját. Mindezek az események arra a korra tehetők, amelyet a történészek általában a „tudományos forradalom” terminussal ragadnak meg. Ennek a – forradalmak sorában talán leghosszabb – 150–200 éves korszaknak olyan tudósok voltak a hősei, akiknek nevével teli vannak a fizikakönyveink. Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton a legismertebbek és legforradalmibb jelentőségűek. Ez a korszak azért is kitüntetett jelentőségű a tudomány történetében, mert neki köszönhetjük mai tudományunk megannyi alapvetését, emberképét, univerzumképét, módszertanát, célkitűzéseit.”
Persze az elképzelést sokan vitatják, az azonban kétségtelen, hogy Frances Yates elgondolásai inspirálóan hatnak a kora újkorral foglalkozó tudománytörténetre, sokakat megihlettek a merész teória, s ennek köszönhetően ismét a kutatás, illetve a publikációk homlokterébe kerültek az okkult, mágikus, hermetikus hagyomány.

Freud vagy Weber

Mindezt nem azért mondtam el a közelgő EZO-KÓDEX rendezvény kapcsán, hogy tudományos színben tűntessem fel a Kódex Könyváruházban szervezett eseményen felvonuló természetgyógyászokat, számmisztikusokat, hanem főképpen azért, hogy illusztráljam: a mágikus, ezoterikus gondolat valahogy nem hagy nyugodni bennünket, újra és újra előkerül, ismét és ismét belebotlunk. És, amikor már azt gondolja a komoly tudomány, hogy végképp a szemétre hajította, akkor mindig jön valaki, aki előássa, leporolja, és mond róla valami nagyon érdekeset, nagyon megdöbbentőt, nagyon inspirálót.
És, hogy ez miért lehet, azzal kapcsolatban, hadd emlékeztessek a mágikus gondolkodás egyik nagy leporolójára, Sigmund Freudra. A bécsi pszichiáter, ugyanúgy, mint most Frances Yates, előszedte a kultúra határain kívülre szorított mágiát és kijelentette róla, hogy az bizony ott él a tudatalattiban. Mi több – hangoztatta a pszichoanalízis atyja – a mágikus gondolkodás gyakran felszínre tör, amikor neurózissal, vagy pszichózissal birkózik az ember.
Azt már nem mondta, és azóta sem tűnt fel senkinek, hogy Freud ezzel az állításával egészen más dimenzióba helyezte a mágiát, mint amiben akkoriban, sőt azóta is el szoktuk helyezni.
A mágikus gondolkodást ugyanis Frazer, W. R. Smith és McLennan vallás-tudományi munkássága óta egyfajta gondolkodástörténeti kategóriának tartjuk. Ahogyan Max Weber kifejtette, a gondolkodás belső logikájának köszönhető az, hogy a mágiából mítosz, a mítoszból vallás, a vallásból tudomány lesz.
Pedig meglehet – és erre utal Freud felismerése – a mágia nem a gondolkodás belső logikájával áll összefüggésben, hanem a lélekkel. Vagy fogalmazzunk inkább úgy, a lelki helyzettel. Talán az, hogy az egyén aktuálisan mágikus, vagy tudományos, vallásos, vagy mitologikus keretek között akarja értelmezni a maga világát, nem a szellemi horizontoktól függ, hanem a lelki tényezőktől. S, ha ez így lenne, akkor ez azt is megmagyarázná, miként lehetséges az, hogy elkötelezett tudósok is belelapoznak a mágikus tudást ígérő könyvekbe, hogy racionális hétköznapokat élő embereket is meg tud érinteni az ezoterikus gondolat, hogy a tudomány legnagyszerűbb diadalmeneteinek idején sem hal ki az okkult fantázia. Ha így lenne, az megmagyarázná, miért hajlamos arra minden ember, hogy a nagy gondolkodási rendszerek között mozogjon, csúszkáljon, hol innen, hol onnan merítve erőt, magyarázatot, reményt vagy választ élete nagy kérdéseire.

Arab mágiától a hindu spiritualizmusig
De akár így van, akár úgy, az kétségtelen, hogy március 19.-én, csütörtökön, 18 órától a Kódex Könyváruházban (Budapest V. kerület Honvéd utca 5.) rendkívül izgalmas, program várja az érdeklődőket.
Gergely Hanna, az ELTE Arab Tanszékének oktatója a keleti mágia történetéről tart előadást, a vendégek betekinthetnek az ezotéria mindennapi használatába, például a kártyával való jóslás technikájába, megtudhatják, miféle tudást kínál a mostanában egyre divatosabb deeksha spirituális iskola, sőt a regisztrált vendégeknek – születési adataikból – Németh Ágnes, természetgyógyász, számmisztikus életfeladatuk meghatározásához is irányt mutat.
Az eseményre, illetve Németh Ágnes számmisztikushoz jelentkezhet a magazin@kello.hu e-mail címen vagy üzenetben a Könyvtárellátó facebook oldalán, ahol nincs más dolga csak nevének megadása mellett születési dátumának megírása. (Pl.: Olvasó Anna 1975. 07. 12.)
A rendezvényre a belépőjegy 2000 forint, amelyből ezer forint levásárolható az est folyamán, a Kódex könyváruházban, ahol az ezoterikus témájú könyvek 20% kedvezménnyel lesznek kaphatóak.
Bár az tény, hogy a rendezvény segítségével sem lehet majd eldönteni, vajon a hermetikus mágia mennyiben volt előzménye a modern tudománynak, sem azt, hogy a mágikus gondolkodás valamiféle lelki beállítottságnak, vagy a gondolkodás belső logikájának függvénye, azért bizonyára érdemes lesz ellátogatni március 19.-én, csütörtökön a Kódex Könyváruházba.



Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Unod a mesét? Kiabálj!

Unod a mesét? Kiabálj!

A kötetben minden lehetőség megvan a rosszalkodásra

Az összefoglalás igényével

Az erdélyi magyarság helyzete

Jöhetnek a jövőből

Időutazókat is várnak Stephen Hawking temetésére

Könyvbemutató és díjkiosztás

Elkészült Deutsch mi Comic taneszköz-család két újabb kiadványa

Merész és visszafogott kitárulkozás

Szürrealista, szatirikus, lírai, epikus hangvételű vegyesvágott

Feliratkozás a hírlevélre

Email