Elhunyt Itamár Jáoz-Keszt

MEGJELENT: 2021. február 15., hétfő | SZERZŐ: RG

Életének 87. évében csütörtökön elhunyt Itamár Jáoz-Keszt magyarországi születésű izraeli költő, a magyar költészet egyik legnagyobb idegen nyelvű antológiájának fordítója.

Kép forrása
 

Itamár Jáoz-Keszt 1934-ben született Szarvason, Keszt Péter néven, tíz évvel később családjával Bergen-Belsenbe deportálták. A háborút követően, 1951-ben kivándorolt Izraelbe, ahol irodalmat, bibliatudományt és hébert tanult a Tel Aviv-i Egyetemen, majd az Eked kiadót vezette és az azonos című folyóiratot szerkesztette. Költészetén kívül számos prózakötetet, köztük egy önéletrajzi ihletésű trilógiát adott közre.

Számos kisebb publikáció (köztük egy Radnóti-válogatás, majd A magyarországi zsidó költészet antológiája) után kezdett hozzá a Cvi Haplaot (Csodaszarvas) antológiához, amely Jáoz-Keszt által válogatott, fordított, az Ekednél megjelentetett kétnyelvű (magyar-héber) gyűjteménye a magyar költészetnek Balassi Bálinttól Nemes Nagy Ágnesig. Az első kötet A magyar költészet kincsesháza, a második, Illyés Gyulától Csoóri Sándoron át Kántor Péterig a Mai magyar költők antológiája, a harmadik, a Szól a kakas mártól Székely Magdáig és az izraeli magyar nyelvű költőkig - a Zsidó sors a magyar költészetben címet viseli.
„Ilyen teljességű válogatás nemigen látott másutt napvilágot a magyar költészetből. Anyanyelve, bár érzelmileg eltávolodott Magyarországról, visszakívánkozott a feledésből, és ő a lehető legkreatívabb módon igyekezett használni tudását. Ha már magyarul írni nem tudott, és nem akart, választott nyelvére ültette át a magyar költészet színe-javát. Kölcsey Himnusza héberül is a megszólalásig követi a magyar hangsúlyt, s a héberbe átszivárgó magyar kifejezések a felejtésre való képtelenség jelképei” - méltatja fordítói életművét Szántó T. Gábor.
Itamár Jáoz-Keszt a magyar irodalomhoz, azon belül is a költészethez kötődött, és sok pályatársat tudhatott barátai között, mint Székely Magdát és Mezei Andrást, Gergely Ágnest vagy Turczi Istvánt. Fordításainak keletkezése idején, a 80-as, 90-es években gyakran járt haza Magyarországra, verseskötetei is megjelentek, kitüntetéssel is elismerték munkáját.
A 80-as években vallásos fordulaton ment át, és a hagyomány elemei, a vallásos önreflexió költészetében is jelentős szerepet kapott.
Itamár Jáoz-Keszt a 20. századi magyar költők újhéber nyelvű fordításaiért 2012-ben elnyerte a Magyar PEN Club által alapított Janus Pannonius műfordítói díjat.
Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét