A Trianon 100 sorozathoz kapcsolódva A számontartott nemzet címmel térképalbumot adott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Nem szoktuk meg, hogy a KSH-tól olvassuk köteteket, de most teljesen érthető a szerkesztők gondolata, miszerint a népességtérképek és tanulmányok segítségével még inkább kitűnik, hogy milyen volt a trianoni békediktátum előtti és után Kárpát-medence.

Kép forrása

A nyolc évtizedet felölelő exkluzív kötetben pontos képet kapunk kárpát-medencei társadalmunkról, melyben 1920 előtt a magyar volt saját földjén a legnagyobb számú lakosság, majd az azt követő időszakban drasztikusan csökkent a magyar lélekszám. A számontartott nemzet című albumkönyv tulajdonképpen a nemzetvesztés legtragikusabb vetületét, a magyarok számának csökkenését, illetve az azzal összefüggő különböző ágazatok alakulását, leépülését mutatja be. 
A Rovács Barna és Rózsa Dávid által összeállított könyvben 250 etnográfiai térkép található, melyekhez a szerkesztők tudományos elemzéseket illesztettek. Mint kiderült, ezek az anyagok a szélesebb közönség eddig rejtve voltak. A statisztikusi szakma alapvető elemei – az adatgyűjtés, az adatrendszerezés, az adatelemzés és a helyzet fentiek alapján való részletes bemutatása – természetesen ezúttal is jelen vannak a könyvben. 
A KSH egyik példatáraként is értelmezhetjük ezt a nagyméretű, tartalmában és kivitelezésében egyedülálló kiadványt, melyben tizenhárom fejezeten át kapunk kimutatásokat a népességszám, a közigazgatási rendszer, a gazdasági élet, a közlekedés és az idegenforgalom témaköreiből. A könyvről a KSH elnöke, Vukovich Gabriella közleményében egyebek mellett így fogalmazott: „Bízom benne, hogy a KSH adatai és térképei méltó emléket állítanak történelmünk e szomorú eseményének a 100. évfordulón. És bár Trianon emléke mindig velünk marad, ne csak a nehézségekre és a veszteségekre emlékezzünk, hanem arra a heroikus küzdelemre is, amelynek eredményeként egy nagy áldozatokkal járó, vesztes háborút követő megcsonkítás után Magyarország talpra állt.”