Magvas és modern tudásmennyiség
Két verzióban is él a „Jó pap is holtig tanul” mondás placebo folytatása. Mindkét foly.köv.-nél ott a kérdés, hogy „Mi van felírva a jó pap sírkövére?”, és aztán így vannak a válaszok: „Tanulmányait befejezte”, illetve „Vizsgázni mentem”. Ez ugrott be Michel Foucault filozófus Az igazság bátorsága című idén magyarul megjelent kötetéről. Azt vettem ugyanis észre magamon, hogy ezek a számomra magasan lévő, tudós írások éveim növekvő számával egyre inkább vonzanak. Sosincs vége a tanulásnak!
Kép forrása
Az igazság bátorsága című kötet léte tulajdonképpen a kazettás magnóknak köszönhető. Mint olvasható, Michel Foucault A gondolkodási rendszerek története című katedrájára nagyon sokan vittek be ilyen felvevőket, hogy rögzítsék a filozófus előadásait. A könyv úgy készült, hogy e magnófelvételek alapján állították össze a benne olvashatókat, illetve ezekre alapozták a szerkesztők a fejezeteket.
Az expozésorozat 1971 januárjától 1984 júniusáig tartott, és Foucault sajnálatos halála miatt ért véget. A könyvben tehát egy meglehetősen nagy tudásmennyiség magvas és modern gyűjteménye olvasható. Michel Foucault előadásaira jellemző volt, hogy nagyon népszerűek voltak, ráadásul az intézmény, ahol a neves tudós előadott, a Collége de France, szabályban rögzítette, hogy az előadásokra nemcsak az ott tanulók, de bárki bemehetett, így valóban hallgatók ültek sokszor kétszer annyian a teremben, mint amennyi szék volt. A legfontosabb persze az előadások témája volt, de miként a kötetből is kiderül, az előadó szokatlan stílusa, illetve a közte és a hallgatóság közötti interakcióknak is utat adtak már ezidőtájt.
Azt gondolhatnánk, hogy Foucault valamiféle különc volt, és bizonyos értelemben igen, hiszen semmiféle különcséggel nem bírt, semmiféle retorikai hatásra nem törekedett, okfejtése világos és „elképesztő hatóerejű” volt.
A könyv sajátossága, hogy eddig kiadatlan foucault-i tartalmakat hordoz. A témák egészen az ókortól napjainkig tartó, gigantikus korszakskálát érintenek. A kötet előszavában ezt is olvashatjuk: „Az előadások annak a korszaknak az aktuális kérdéseire is reflektáltak, amelyben megszülettek és elhangzottak. A hallgatókat, akik részt vettek rajtuk, nem pusztán a hétről-hétre bővülő tananyag és az előadásmód szigorúsága nyűgözte le, az előadások a jelenre is új fényt vetettek.”
Kép forrása
Az igazság bátorsága című kötet léte tulajdonképpen a kazettás magnóknak köszönhető. Mint olvasható, Michel Foucault A gondolkodási rendszerek története című katedrájára nagyon sokan vittek be ilyen felvevőket, hogy rögzítsék a filozófus előadásait. A könyv úgy készült, hogy e magnófelvételek alapján állították össze a benne olvashatókat, illetve ezekre alapozták a szerkesztők a fejezeteket.
Az expozésorozat 1971 januárjától 1984 júniusáig tartott, és Foucault sajnálatos halála miatt ért véget. A könyvben tehát egy meglehetősen nagy tudásmennyiség magvas és modern gyűjteménye olvasható. Michel Foucault előadásaira jellemző volt, hogy nagyon népszerűek voltak, ráadásul az intézmény, ahol a neves tudós előadott, a Collége de France, szabályban rögzítette, hogy az előadásokra nemcsak az ott tanulók, de bárki bemehetett, így valóban hallgatók ültek sokszor kétszer annyian a teremben, mint amennyi szék volt. A legfontosabb persze az előadások témája volt, de miként a kötetből is kiderül, az előadó szokatlan stílusa, illetve a közte és a hallgatóság közötti interakcióknak is utat adtak már ezidőtájt.
Azt gondolhatnánk, hogy Foucault valamiféle különc volt, és bizonyos értelemben igen, hiszen semmiféle különcséggel nem bírt, semmiféle retorikai hatásra nem törekedett, okfejtése világos és „elképesztő hatóerejű” volt.
A könyv sajátossága, hogy eddig kiadatlan foucault-i tartalmakat hordoz. A témák egészen az ókortól napjainkig tartó, gigantikus korszakskálát érintenek. A kötet előszavában ezt is olvashatjuk: „Az előadások annak a korszaknak az aktuális kérdéseire is reflektáltak, amelyben megszülettek és elhangzottak. A hallgatókat, akik részt vettek rajtuk, nem pusztán a hétről-hétre bővülő tananyag és az előadásmód szigorúsága nyűgözte le, az előadások a jelenre is új fényt vetettek.”
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból