Fehér indián vagyok

MEGJELENT: 2019. április 29., hétfő | SZERZŐ: Oxi

Itt helyben megeszem a tomahawkomat, ha Tommy Orange neve nem felvett név. Már csak azért is, mert egy észak-amerikai indiánról van szó. Arról a népről, melynek tagjai gyerekkorom hősei voltak, s persze még ma is azok. A Sehonnai című regény az észak-amerikai indián genocídiumról és az észak-amerikai indián kultúra pusztulásáról szól. Nem vidám, de fontos könyv.

Kép forrása

Meta-realista nagyapám egyszer rendesen féltékeny lett az indiánokra. Látta ugyanis, hogy milyen nagy imádattal vagyok – kortársaimmal egyetemben – az észak-amerikai indiánok felé, minden film, minden regény, minden fröccsöntött kis egyforintos indiánfigura, minden plasztikból öntött tomahawk és műanyag fejdísz hódolatom tárgyává vált és Gojko Mitić, no meg Pierre Brice toronymagasan számíthattak halált megvető barátságomra. Szóval nagyapa, aki inkább a gyarmattartó feelinget hozta, egy csomó negatív dolgot mondott róluk, hogy elvegye a kedvem az indiánkultusztól. Nem sikerült. Olyannyira, hogy most, mikor már én váltam meta-realista nagyapává, bizony arról kell olvasnom, hogy az indiánokat tovább pusztítják. 
Tommy Orange Sehonnai című könyve egy borzalmas tragédiát mesél el, mellyel végképp igazságot szolgáltathat minden egykori és mostani indián-fan részére. A történet keretét az észak-amerikai bennszülöttek éves nagy találkozója, a pow-wow adja, ahová tizenkét főszereplő igyekszik. A szerző úgy alakítja a szálakat, hogy a tucat indián sorsának együvé kell kapcsolódnia.
Orange már korábban is írt népe történetéről, annak 20. illetve 21. századi folytatásáról, így volt ez a Cheyenne és az Arapao című regényeknél. Mostani kötetében sem köntörfalaz, a népirtás tudatát lelkében viselő észak-amerikai indián törzsek tagjai depressziótól, alkoholizmustól szenvednek, miközben a szembe kell nézniük a munkanélküliséggel és a legnagyobb problémával: az önazonosságtudat hiányával. A szerző érzékletesen és belülről tudósít az indián kultúra megmaradt képviselőinek mindennapjait sújtó gondokról, azok szociális, kulturális, etnikai, jogi vetületéről.
Uff!
Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét