Kamaszlázadók a terror államában

MEGJELENT: 2017. június 30. | SZERZŐ: Oxi

A romániai forradalomig, illetve az azt követő rendszerváltásig hivatalos formában semmi nem jutott ki a Ceausescu-diktatúra rémtetteiből, természetesen. Annál többet meséltek a magyarországiaknak az erdélyi rokonok, barátok, ismerősök, de persze mindezt óvatosan. Bódi Attila Lázadni veletek akartam című könyve erdélyi magyar kamaszok pokoljárását mutatja be, azt, ahogy a román kommunista rezsim őket és családjukat miként gyűri maga alá, és mi marad az egykori kamaszokból felnőtt korukra.

A Lázadni veletek akartam egy konkrétan ki nem mondott, de régóta várt feltárás könyve. A romániai kommunista terror múltjának teljes bemutatása, elemzése, a román titkosszolgálat, a Securitate embertelen módszereinek teljes feltárása még hátravan. Személyes, illetve családi baráti drámák történetéből azonban nagyon is jól látható, hogy mivel is állt szemben az emberiség a Ceausescu – diktatúra idején. 
Bódi Attila egy olyan esetet dolgoz fel regényében, ahol a főszereplő, három magyar kamaszfiú, illetve társuk egy lány. Ők keverednek nagy bajba, amikor olyan diákcsínynek, diáktréfának tűnő dolog miatt vitték be őket a rendőrök, mint például, hogy fel akarták festeni egy falra, hogy „nincs pénz fagyira”, a „szervek” a festés közben kapták el őket. Az már utólag is érthető, hogy rajtuk akartak példát statuálni a Securitate emberei, hogy ebben a rendszerben mit nem lehet csinálni. A fiúk kegyetlen tortúrákon mentek keresztül, egyikük bele is hal a sérülésekbe, a lányt pedig a vallatás után meg is erőszakolták a pribékek. Az államgépezet ezt követően nemcsak a kamaszokat, de azok családját is tönkretette, szétmarcangolta, súlyos válságba, válásba, ellehetetlenítésbe, folytonos üldözésbe sodorta. 
A regény kezdőpontja egy, a történések után húsz évvel megtartott osztálytalálkozón való visszaemlékezés, ahol az egykori kamaszok nemcsak újraélik régi fájdalmaikat, de magát az egész romániai, erdélyi történelmi helyzet komor, kegyetlen és embertpróbáló időszakát is újraelemzik. Maga az érzésvilág pedig nekünk, magyarországi magyaroknak is ismerős, hiszen az átkos rendszer utolsó, és a rendszerváltás utáni új társadalmi berendezkedés első éveinek sok fontos mozzanata, pillanata elevenen él bennünk. Sajnos, hogy nemcsak a jóra történő változás adatott meg nekünk, akik a közép-kelet európai blokkban éltünk s élünk, hanem a számvetés, a felismerés is osztályrészünk. Bódi Attila könyve remek nyitánya lehet egy olyan új korszaknak, melyben az egykori közép-kelet európai kommunista rezsimek népeknek való tartozását is leróják.
Megosztás