Az 1941-es születésű Bagdy Emőkét már jól ismeri a szélesebb közönség, mint népszerű pszichoterapeutát, illetve számtalan szervezet, intézmény vezetőjét vagy a tudomány médiában is többször szereplő jelesét. Ezúttal a pszichológus lelkének mélyére tart utunk, mely valójában magaslat, hiszen a szerző Pszichológiai rejtelmek a művészetekben és életünkben című könyve – ahogy ő nevezi – titkos órákban született szerelemgyermeke, melyben ott van szubjektív érzelmi odaadásból táplálkozó egységes világképe.

Ismeretterjesztői tevékenységét könyvei, illetve CD-i és hangoskönyvei révén is megcsodálható Bagdy Emőke munkásságának különleges csúcsát kínálja az olvasóknak. A kötet a hivatás és a hobbi egyfajta crossoverje, és ennek magyarázatára hagy idézzem szó szerint az írót, aki kötetét amúgy hosszan vezeti be, de egy helyen így összesít: „Minden betűje pszichológia, de a tárgy különlegessége, a szimbólumvilág sokjelentésű rejtjelessége megengedi, hogy a képek, szóképek, metaforák, hasonlatok analógiás szerkesztésű pszichologikai világában időzzek, ahol a gondolatok az érzékszervi nyelv kifejezési útjain imaginációkban, képi vagy hangcsatornán nyernek kifejezési utat (festészet, képzőművészet, zene), és "egyszerre szólnak valamennyi nyelven", ahogy Pilinszky János állította.”
Aki elsőre nem fogta, hogy mi van, az ne csodálkozzon, Bagdy Emőke könyve, ugyan valóban más jellegű vizekről indítja eszmefuttatása vitorlását, hiszen művészetet, művészeket elemez, de azzal, hogy ezt teszi, mármint, hogy analizál, máris behajóz a pszichológia szent sodrásába. Könyvét négy részre osztja, a költészet és festőművészet világának vizsgálatával foglalkozó fejezetre, az emberi test jelképeiről írt „kultúrpszichológiai” dolgozatokra, a lelki gyógyító munka terepének számító terápiás tér és a páciensek története kettőségről szóló tanulmányokra és a média képi világának hatóerejét és a hangok, a zene világát leíró elemzésekre. A kötetben az alkotásokban rejtőzködő lélek, a test szimbólumai, a belső és külső képek jelentéstükröződései és hangokban megfogalmazott lélek kap tehát több szempontból való megvilágítást. József Attila költészete, Kondor Béla festészete és Bálint Endre képzőművészeti alkotásai adják a kötet elemzései egy részének alanyait, így bizonyos szempontból mégis csak egy művészettörténeti, művészetpszichológiai kötetről is szó van az új Bagdy-kötet kapcsán.