Izgalmas és aktuális kiállítás nyílik október 17-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A program a háború mellett álló propaganda radikálisan új jelenségére kérdez rá, illetve igyekszik megérthetővé tenni az első világháború magyar propagandájának természetrajzát.

Az első világháború volt az a világtörténelmi esemény, amelyben már főszerepet játszott a propaganda. Az egyre nagyobb háborús erőfeszítések megkövetelték a közvélemény támogatását, így minden háborúzó ország fokozott figyelmet fordított a lakosság hazafias és harcias lelkesedésének fenntartására. Ahogy a háború után a jelenséget kutató politológus, Harold D. Lasswell megfogalmazta: „A nemzetközi háborús propaganda elképesztő dimenziókat öltött a legutóbbi háborúban, mert a totális hadviselés szükségessé tette a polgári tudat mozgósítását is. Egy kormányzat sem remélhette, hogy győz egy mögötte álló egységes nemzet nélkül, és egy kormányzat sem rendelkezhetett egységes nemzettel anélkül, hogy kontrollálta volna az emberek gondolkodását.”
Ugyanakkor tény, hogy az első világháborúban – szemben a második világháborúval – még nem jelent meg egy központból irányított, végiggondolt propagandatevékenység.  A sok központból, alulról szerveződő propaganda mégis áthatotta a magánélet tereit és a köztereket is. A központi irányítás nélkül is hazafias és harcias üzenetek árasztották el a mindennapokat; a propaganda számtalan használati tárgy, reklám, esemény révén megnyilvánult.
Az októberben nyíló kiállítás választ keres a Monarchia magyar felében megvalósuló propaganda számos kérdésére.  Milyen technikákkal igyekezett a kormányzat fenntartani a háborús lelkesedést? Milyen médiumokat használtak ehhez száz évvel ezelőtt? Hogyan hatotta át az emberek mindennapi életét a legkülönbözőbb formákban megjelenő propaganda? Vajon milyen képet közvetített a háborúról a korabeli média, és mi köze volt ennek a harcterek valóságához? És vajon voltak-e olyanok, akik mertek ellentmondani a propaganda-szólamoknak?
Külön részben mutatja be a tárlat azokat az értelmiségieket, az irodalmi, színházi és kávéházi élet alakjait, akikre nem hatott a hazafias-harcias szólamokkal élő propaganda, és már a háború idején megfogalmazták a vérontás értelmetlenségét. A látogatók itt olyan kuriózumot is láthatnak, mint Babits Mihály híres háborúellenes verseinek eredeti kéziratai.
A háborús propaganda utolsó megnyilvánulása a háború áldozatainak emlékezetéhez, vagyis az emlékművekhez kapcsolódik. A kiállítás utolsó szakasza a veszteségekkel és az elesettekre emlékeztető monumentumokkal foglalkozik.  
A kiállítás megtekinthető 2015. október 17-től 2016. március 20-ig, nyitvatartási időben.