A megvádolt

MEGJELENT: 2015. március 9. | SZERZŐ: László T. András

Fazekas István költő-író, A megvádolt című új drámakötete Béres József Széchenyi-díjas kutató, feltaláló híres felfedezése, a Béres-csepp felhasználásának kezdeti időszakát, továbbá a tudós meghurcoltatását dolgozza fel.

A három felvonásos dráma 1973 és 1976 között játszódik. Részben a cseppek felfedezésének kezdetéről, a tudós kisvárdai meghurcoltatásának eseményeiről, részben pedig egy kassai költő-színész házaspárról szól, amely a cseppektől reméli rákos gyermeke gyógyulását. Béres József 1972-en alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményét, amelynek elismertetéséért hosszú ideig szélmalomharcot kellett vívnia. A 2006-ban elhunyt kutató fia, Béres József azt mondta, hogy A megvádolt nemcsak apja küzdelméről szól, hanem jól ábrázolja a korra jellemző drámai helyzeteket és konfliktusokat is.
Kaiser László költő, író, dramaturg szerint a darab – amellett, hogy egy igaz ember igaz küzdelméről szól – dramaturgiailag is hiteles mű. A darabban az is megjelenik, hogy Béres az embert és az egészséget szolgálva tudósként és értelmiségiként harcolt a Kádár-korszak ellen. A műben megjelenő kassai házaspár párbeszédei áttételesen a felvidéki magyarság akkori helyzetét is bemutatják.
Béres általános élettanból és agrobiokémiából szerzett Summa cum laude doktori címet, 1968-ban. 1973–1976 között a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában másodállásban dolgozott.
Humángyógyászati készítményének a Béres Csepp nevet adta. Bár sok ezren könyörögve fordultak hozzá a gyógyszerért, de a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti azt. A segítő szándék és a börtön közötti csapdahelyzet igen megviselte. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene, de 1976-ban bejelentette a szabadalmat. 1978-tól forgalomba is kerülhetett, gyógyhatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, amely erősíti az immunrendszert, és jótékony hatású a daganatos betegségek gyógyításában. Utolsó éveiben a nevét viselő cégcsoport elnökeként, és a szintén nevét viselő alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán.
1987-ben mutatták be Kósa Ferenc által 1976-ban és 1986-ban róla és munkásságáról forgatott, „Az utolsó szó jogán” című dokumentumfilmjét. A Széchenyi-díjas kutató 2006. március 26-án rövid betegség után hunyt el Budapesten.





Megosztás