Ki gondolná, hogy a matematika mekkora kaland! Szégyen ide vagy oda, manapság Hollywood hívja fel a figyelmet, az izgalmasabbnál izgalmasabb életúttal bíró tudósokra, ahogy történt ez Alan Turing esetében is. Turing született zseni volt, neki köszönhetjük a számítógépes algoritmusokat, az adatfeldolgozások rendszerét és a gépek öntudatra ébredésének csodás elméletét.

Andrew Hodges Kódjátszma című könyve tehát Alan Turing életének történetét mutatja be, a zseniét, akit irtó közhelyesen csak nagy ritkán értettek meg. Így volt ez, amikor az iskolába kiderült, hogy a kis Alant nem érdeklik a humán tárgyak és persze meg is bukott ezekből, így volt ez, amikor dekadens módon viselkedett már tizenhárom évesen, és így volt ez a Sherborne egyetem tanáraival, akik nem igazán tolerálták a fiú tudományok iránti érdeklődését. Turing később homoszexualitásával is kiakasztotta a kor ítészeit, amikor fény derült beállítottságára, a kor törvényeinek megfelelően a beismert homoszexualitásért bíróság elé citálták és kényszer-hormonkezelésre ítélték.

Az Alan Turingról szóló könyv a fentiek mellett a legnagyobb hangsúlyt Turing nagy alkotói időszakára helyezi: amikor a főhősnek sikerült a nácik Enigma nevű titkos kódrendszerét feltörnie, s ezzel a második világháború menetét a szövetségesek szempontjából jelentősen és pozitívan befolyásolnia. A másik fő mű a technika tudományban tett alkotásai voltak, melyekről ugyancsak nagy terjedelemben számol be az életmű leírás. Turing volt az, akinek a digitális számítógépet köszönheti az emberiség. Ő volt az első tudós, aki rájött, hogy „ha ez így megy tovább”, akkor már nem lesz utópisztikus gondolat, hogy a gépek intelligenciája túlnő az alkotónak számító emberén, és a gépek tulajdonképpen jobban tudják majd magukat fejleszteni, újraalkotni és irányítani. (Ezt az akkor erősen túlzó elméletet láthatjuk viszont számos mai tudományos-fantasztikus filmben, köztük a leghíresebb a Terminátor-sorozat, ahol az öntudatra ébredt géprendszerek megkezdik az emberiség elpusztítását.) Alan Turing élete nem volt egy sikertörténet, bár nem rajta múlott, zsenialitását, fantasztikus elméjét az emberiség élete jobbá tételére fordította, a korai időkben sem kezdő zseniként, s a későbbiekben sem tolerálták a szokványostól eltérő individuumát, végül negyvenkét éves korában, megfosztva magas rangot adó kódfejtői hivatalos munkájától, feltehetőleg, öngyilkos lett. A világ most egy emléke előtt tisztelgő könyvvel és egy abból készült mozifilmmel próbál lefaragni a tartozásból.