Jól pörög manapság a tudományos-fantasztikus irodalom, s még csak nem is arról van szó, hogy „újra divat lett” a sci-fi – egész egyszerűen a korábbi klasszikusok is még komoly munkákat tesznek le az asztalra és a műfaj relatíve ifjú írói is fajsúlyos műveket alkotnak. Ez utóbbi sorba tartozik Rick Yancey, kinek Az ötödik hullám című regényét máris az egekig dicsérik – talán nem véletlenül.

Könyörtelen jövőbe kalauzolja el olvasóit Rick Yancey, Az ötödik hullám című regényben – a Földet idegen civilizációk lényei igázzák le, az „ufók” több hullámban pusztítják a bolygó lakosságát. Cassie, a regény hőse azon van, hogy mindezt túlélje, az idegenek eddig négy hullámban irtották az életet a Föld nevű bolygón, és most jön a legbrutálisabb, az ötödik hullám.  S bár Cassie egy tizenhat éves lány, mégis sziklakemény harcol a túlélésért, saját szabályrendszer szerint menekül a végpusztulásra szánt világban. Nem bízik senkiben és semmiben, mivel úgy érzi, csak így élheti túl élete legnagyobb kalandját. Ugyanakkor a bizalom mindennél jobban felértékelődik egy olyan világban, ahol gyakorlatilag egytizedére csökken az emberiség száma. Cassie találkozik Evannal, akivel természetesen szerelembe bonyolódik, csak, hogy a bajok és fordulatok ne csökkenjenek. A magával ragadó disztópikus sztoriban persze van más fontos szereplő is, a szerző jól kombinálja egy új, fiatal generáció világkép teremtő vágyát a 60-as, 70-es és 80-as évek klasszikus sci-fi kultúrájából származó alapvetésekkel.
Az ötödik hullám átütő sikerére jellemző, hogy a regényre máris rámozdultak a hollywoodi filmgyárak, úgy tűnik, hogy Cassie történetét hamarosan a mozikban is végig izgulhatjuk.